Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
IV. fejezet - Dr. Helgert Imre: Félelmek és remények, a szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének abszurditása
A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. Dr. Helgert Imre Végezetül a HB a hatodik pontban arról intézkedett, hogy a határozatok megvalósításához szükséges pénzeket az éves tervekben szerepeltessék. Ezzel a Honvédelmi Bizottság határozatát teljes körűen bemutattam. A jövő formálásában Grósz Károly lehetőségeit eldöntötte, hogy egy hónap múlva átadta a miniszterelnöki beosztását. AHB ülés jegyzőkönyvében találtam még egy értékelendő fontos összegzést. Ez eddig elkerülte a kutatók figyelmét. Az információ Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter szájából hangzott el, eszerint „a politikai és állami vezetés döntésének megfelelően végrehajtották Budapesten egy őrzésvédelmi feladatra felkészülő zászlóalj felállítását”.34 Ez akár jelentéktelen ügy is lehetne, de a politikai és állami vezetés még a pártállamban sem foglalkozott egy zászlóalj felállításával. Ezért utána mentem a döntésnek, tisztázandó, miről lehet szó. A zászlóaljat 20. önálló őrzászlóalj hadrendi és MN 4350 fedőszámmal (azaz ezt ismerték a katonák, a nyilvánosság) 1988. április 1 -je és június 30-a között állították fel. A szervezet megalakítását egy hosszabb előkészítő folyamat előzhette meg. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1986. október 7-én áttekintette az úgynevezett nem termelő területeken (Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium stb.) folyó tevékenységet, és megszabta a feladatokat.35 A PB határozatában foglaltakkal összefüggésben 1987. február 5-én a Minisztertanács Honvédelmi Bizottságában egyeztetésre került sor, ahol áttekintették a „védelem, rend- és közbiztonsággal” kapcsolatos kérdéseket. (Ekkor a Honvédelmi Bizottság elnöke, miniszterelnök-helyettesként, Czinege Lajos volt honvédelmi miniszter volt.) Ezen az ülésen döntöttek egy bizottság megalakításáról, amelynek vezetője HB elnöki minőségben Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes lett, tagjai a Néphadseregtől Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter és Pacsek József vezérezredes, vezérkari főnök. A bizottságban jelen voltak a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Munkásőrség Országos Parancsnoksága, az Országos Tervhivatal, a MSZMP Közigazgatási és Adminisztratív Osztály, a Legfelsőbb Bíróság és a Legfelsőbb Ügyészség képviselői. A vizsgálat Néphadsereget érintő „hozadéka” az 1973-ban felállított Hátországvédelmi Parancsnokságnak és a Polgári Védelem Országos Parancsnokságának az összevonása lett, Hátországi és Polgári Védelmi Parancsnokság 34 Jegyzőkönyv a HB ülésről. 35 HL MN VIII, 2 1948-1989 f. HM T KT112. d. - Tájékoztató az MSZMP KB 1986. október 26-ai határozatában foglaltakról. 296
