Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
IV. fejezet - Dr. Helgert Imre: Félelmek és remények, a szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének abszurditása
A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. Dr. Helgert Imre meggondolatlanul - esetleg párthűségből, érvényesülési vágytól fűtve - parancsot adjon a katonák, a Néphadsereg alakulatainak a beavatkozására. b) Nagyon fontos megkötés, hogy a katonákat csak őrzési feladatra lehetett volna alkalmazni. Ez a szigorítás már túlment a honvédelmi törvény adta lehetőségeken, az abban levő szabályozás szűkítése volt, hiszen a honvédelmi törvény ismertetett 16. § (2) e) pontja megszabta a Néphadsereg erőinek, hogy feladatuk a „közreműködés az állam- és közbiztonság védelmében”. így e törvényi szabályozást a HB döntésével korlátozták! c) A karhatalmi feladatok alapvető része a tömegoszlatás, területzárás stb. A HB döntéssel e feladat alól is kivonták a katonákat, amikor kimondták „MN alakulatainak tömeg elleni alkalmazására csak rendkívüli állapot bevezetése esetén kerülhet sor”. Korábban ismertettem, a Hvt. 54. § (2) engedélyezte „a háború idejére szóló [...] rendkívüli intézkedések időlegesen elrendelhetők az állam biztonságát fenyegető veszély idején, továbbá akkor is, ha ez a közrend, közbiztonság védelme [...] érdekében szükséges”. A HB a szigorítással kizárta, az esetleges „rendkívüli intézkedések” bevezetése esetén a Néphadsereg tömeg elleni alkalmazását, hiszen azt csak rendkívüli állapot kihirdetése esetén engedélyezte. Vigyázat, a két fogalom, hasonló hangzása ellenére is, eltérő tartalmat takar! Rendkívüli állapotot a hatályos alkotmány és a honvédelmi törvény nem ismert (csak rendkívüli intézkedést). így a rendkívüli állapot fogalmának, tartalmának tisztázásáig és törvénybe foglalásáig a katonák csak a miniszterelnök engedélyével őrzési feladatra voltak bevonhatók! d) A fenti hiányosság miatt a HB döntése értelmében a rendkívüli állapotra vonatkozó követelményeket 1989. június 30-áig kellett volna kidolgozni. Úgy vélem, a fentieket végiggondolva a laikusnak is egyértelmű, a Honvédelmi Bizottság ülésén szó sem volt szükségállapot vagy katonai diktatúra szervezéséről. Sőt a Honvédelmi Bizottság a Néphadsereg erőinek felhasználását illetőn korlátozást vezetett be a hatályos honvédelmi törvény szabályozásával szemben is. Márpedig - aligha vitatható - a Néphadsereg bevonása nélkül szükségállapotot aligha lehetett volna bevezetni! 294
