Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)

IV. fejezet - Dr. Helgert Imre: Félelmek és remények, a szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének abszurditása

Félelmek és remények...

miniszterektől) a jelentések, tájékoztatók. Lényegében itt értékelték, az irányító KB titkár felügyelete mellett, a fegyveres erőkre és testületekre vonatkozó információkat, és készítették elő a KB-nak vagy a PB-nek szóló előterjesztéseket.

A vezető párttestületek elvi döntései azután az állami szervek közreműködésével realizálódtak.

Ennek legfontosabb testületé a Minisztertanács (vagyis a kormány) alárendeltségében működő Honvédelmi Bizottság (HB) volt.13 Ezt általában a miniszterelnök vezette, de több alkalommal átruházott hatáskörrel az egyik miniszterelnök helyettes irányította. így 1987-ben, pár hónapig, éppen Horváth István, a rendszerváltás időszakának belügyminisztere állt az élén miniszterelnök-helyettesként. Czinege Lajos, a közel 25 évig regnáló honvédelmi miniszter, 1984. decemberi miniszteri felmentése után, mint miniszterelnök-helyettes, szintén a HB-t irányította. Őt váltotta Horváth István.

A HB tagjait a kezdetekben a Minisztertanács a kormánytagokból nevezte ki, de a későbbi években a kör kibővült, és tagja lett a néphadsereg vezérkari főnöke is. A HB-nak az MSZMP KB fegyveres erőket és testületet felügyelő titkára nem volt a tagja, de erre nem is volt szükség, hiszen a miniszterelnök személyéről az MSZMP KB tett „ajánlást”, amit csak megerősített az országgyűlés. A HB ülésein ugyanakkor részt vett a Közigazgatási és Adminisztratív Osztály vezetője.

A hatályos szabályozás értelmében a Minisztertanács az ország védelmével kapcsolatos közvetlen feladatait a Honvédelmi Bizottság útján látta el. A Minisztertanács a következő hatásköröket ruházta át a HB-ra:

a) a fegyveres erőkre,14 a fegyveres testületek15 és a rendészeti szervekre16 vonatkozó döntéseket a fontosabb kérdésekben (ebbe - a HB megmaradt jegyzőkönyvei alapján - azután beletartozott minden, a fejlesztéstől az alkalmazásig);

b) döntést az ország védelmével közvetlenül összefüggő gazdasági kérdésekben;

c) a HB szervezte, koordinálta és irányította az országmozgósítási tervek kidolgozását, megszabta az ország háborúra való felkészítésének feladatait.

13 Germuska Pál: Honvédelmi tanács és Honvédelmi Bizottság Magyarországon, 1953-1980. Múltunk, 2004,49. évfolyam, 1. szám.

14 Magyar Néphadsereg és BM határőrség.

15 Rendőrség, munkásőrség, büntetés-végrehajtás szervei.

16 Tűzoltóság, pénzügyőrség, iparőrség.

283