Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)

I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban

A Magyar Néphadsereg a pártállamban

vezetője Farkas Mihály főtitkárhelyettes lett. Tagjait a Politikai Bizottság választotta ki. Feladata volt a párt honvédelmi ügyekben való tájékoztatása és a párthatározatok végrehajtásának biztosítása.

Amíg a hatalom, a „ki kit győz le” kérdése nem dőlt el, a párt a marxista tanokat a nevelőtisztek és politikai megbízottak közvetítése útján érvényesítette a hadseregben.

1946 júniusában az FKGP Véderő Bizottsága az elnökséghez felterjesztett határozatában erről így fogalmazott: „A honvédelmi minisztérium személyügyi, katonapolitikai osztálya, a nevelőtiszti intézmény, amely az MKP kezében a honvédség korlátlan irányítását jelenti [...] minden ellenakciót képes letörni [...] E szervek befolyása olyan nagy, hogy akaratukat a kisgazdapárti honvédelmi miniszternél 100%-ban keresztül tudják vinni. [...] Ma már a honvédség irányítása is az MKP kezében van.”35

A Párt vezető szerepének megszilárdítását a nemkívánatos elemek eltávolításával,36 a régi tisztek és tábornokok újakkal való lecserélésével,37 a polgári életből „értékes és párthű káderek” hadseregbe való átirányításával38 érték el. Az 1947. augusztus 30-áig lefolyt igazolások során a felülvizsgálást kérő tábornokok közül 27%-ot (109 főt), a tisztek közül 22%-ot (1 838 főt) nem igazoltak. A közalkalmazottak politikai szemléletű általános felülvizsgálati

35 Szántó Mihály: A Magyar Honvédség 1945 után. Dr. Csikány Tamás alez. által szerkesztett, a ZMNE hallgatóinak készült, A Magyar Honvédség, 1848-1989 című egyetemi tankönyvből.

http://szantomihaly.gportal.hu/gindex.php?pg=17381549&offset=10 Letöltés 2016.05.09.

36 Ezen eljárásokat lényegében az 1946. VII. te. a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről szóló (ún. „Hóhértörvény”) tette lehetővé. E törvény alapján 1946-1950 között közel 6 ezer főt marasztaltak el. 1950 első félévében 256 főt, míg a második félévben több mint 1000 embert távolítottak el a Magyar Honvédség tiszti állományából.

37 1949-ben 5% az „új káderek” aránya, 1950-ben 57%, 1953-ban 89,5%, 1956-ban pedig mindössze 5% körüli arányban vannak a régi hadseregben szolgált tisztek között. A politikai megbízhatóság és a szociális származás szinonim értelmezéseként a tisztek 59,6%-a munkás-, 20,7%-a parasztcsaládból származott, 2,2%-a értelmiségi, 9%-a alkalmazott volt. 1950 októberében csak egy tábornok volt, aki a régi hadseregben tartalékos tiszt volt, a többi kilenc 1945 után szerezte képesítését. - Szabó János: Tisztikar és edukáció. Educatio, 1995/4,616.

38 Erről a Katonai Bizottság 1948. július 7-én döntött.

27