Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
II. fejezet - Dr. Helgert Imre: Mélyreható változások a Magyar Néphadseregben, 1985-1989
Dr. Helgert Imre A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. A „Rubin” feladat végrehajtásának eredményeként az 5. hadsereg kialakított hadrendje békében 103, háborúban 182 hadrendi elemből (katonai szervezetből) állt. Az új hadrend szerint békében 40-nel, mozgósítás után 50- nel csökkent a hadrendi elemek száma, s ennek megfelelően csökkent a vezető szervek, illetve a vezetettek száma. Ez annak figyelembevételével jelentős erőkoncentráció, ésszerű létszám-, eszközfelhasználás, ha tudjuk, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erők Parancsnoksága haderő-fejlesztési igényei miatt - ahogy korábban ismertettem, a néphadsereg vezérkarának értékelése szerint - újabb szervezeteket kellett volna felállítani, illetve növelni a haderő békebeli és háborús létszámát. Az átszervezés nem kevés feladatot adott a csapatoknak, mint ahogy a számok is tükrözik: „A csapatok a végrehajtás során központi készletből átvettek 2975 haditechnikai eszközt, 1433 tonna anyagot, átcsoportosítottak 20 816 főbb haditechnikai eszközt, 9541 tonna anyagot és leadtak központi készletbe 1171 haditechnikai eszközt, 627 tonna anyagot.”46 Ugyanakkor az átszervezés nyomán, az 1987 októberében készült összegző jelentés szerint „a végleges elhelyezési feltételek kialakításához szükséges megvalósítani 320 lakást 10 helyőrségben, 300 fős legénységi körletet egy helyőrségben, legénységi és tiszti konyha-étterem-építést, bővítést 3 helyőrségben, 34000 m2 zárt és nyitott színt, valamint raktárt 12 helyőrségben, 3 technikai kiszolgáló állomás műhely építését, bővítését 3 helyőrségben, 52000 m2 térbeton építését 13 helyőrségben”.47 Az adatok tükrözik, a katonai vezetés igyekezett az alakulatok állománya részére az elhelyezési, működési feltételeket teljes körűen biztosítani. A „Rubin” hadrendet kétségkívül hamar „átírta az élet”. 1989 végén, még a Németh Miklós vezette kormány döntésével, a magyar gazdaság katasztrofális helyzete és a biztonsági környezetben bekövetkezett enyhülés, a hagyományos fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi haderő-csökkentési tárgyalás talaján született egy újabb „haderőreform”, amely a Magyar Honvédség 30-35%-os csökkentését irányozta elő. Ez a „reform” a katonai nyelvben a „Gerecse” feladat fedőnevet kapta.48 Ennek során több 46 HL MN VIII. 2 1948-1989 f. HM T KT 115. d. - JELENTÉS a RUBIN feladat végrehajtásáról. 47 HL MN VIII. 2. 1948-1989 f HM T KT 115. d. - ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS az 5. hadsereg új szervezeti-vezetési struktúrájára való áttérésének befejezéséről. 48 E kérdéssel külön tanulmány foglalkozik (A Magyar Néphadsereg „civil” irányításának és ellenőrzésének kísérlete - a Magyar Honvédség Parancsnoksága létrehozása). 190
