Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
II. fejezet - Dr. Helgert Imre: Mélyreható változások a Magyar Néphadseregben, 1985-1989
Mélyreható változások a Magyar Néphadseregben, 1985-1989 is lényegesen emelték. így a dandár mind létszámában, mind szervezeteiben, mind tűzerőben lényegesen nagyobb erőt képviselt, mint az ezred. A harc megvívásához szükséges szervezetek és eszközök teljes körűen a dandárparancsnok alárendeltségében voltak, ezért azok együttes felkészítését, a szervezetek „összekovácsolását” (közös alkalmazását) a békekiképzés során el tudták végezni, ezáltal növekedett a harcértékük. Mivel a néphadsereg, illetve a szárazföldi haderő a VSZ kötelékébe tartozott, az elgondolásokat egyeztetni kellett a VSZ EFE Parancsnoksággal és persze a szovjet haderő vezetésével. Minderről a következőt tartalmazza az MSZMP Politikai Bizottságnak készült jelentés: „ebben a témában többször folytattunk konzultációt a szovjet vezérkarral, személyesen Usztyinov elvtárssal és az Egyesített Fegyveres Erők főparancsnokával. A lefolytatott konzultációk során a kezdeti határozott elutasító álláspont után, a legutóbbi találkozások alkalmával kifejtették, hogy a maguk részéről továbbra is a hadosztályos felépítést tartják jobbnak, célszerűnek, javaslataikban ezt szerepeltetik a MN-re41 vonatkozóan is. Véleményük az, hogy a kérdést a magyar vezetésnek kell eldöntenie.”42 A kiemelés tükrözi, milyen szűk mezsgyén mozgott a magyar katonai vezetés döntési lehetősége. Elsősorban nem is a VSZ parancsnokságának képviselőivel kellett konzultálni, hanem a Szovjet Hadsereg irányítóival (Dmitrij Usztyinov, a Szovjetunió Honvédelmi minisztere volt), ami kifejezi, a Varsó Szerződés szervezetében a döntő szó a szovjet katonai vezetésé volt. A közös parancsnokság döntései elsősorban az ő álláspontjuktól függtek. Ami nem meglepő, hiszen a VSZ Egyesített Fegyveres Erők főparancsnoka egyidejűleg a Szovjetunió honvédelmi miniszterének az első helyettese volt. „Oláh István nagysága tulajdonképpen itt jött, és természetesen a közvetlen munkatársai és az akkori vezetés bátorsága abban mutatkozott meg, hogy szembe mert menni a korabeli elvárásokkal, az Usztyinov-féle elgondolásokkal. Oláh azt mondta: kérem szépen a magyar hadsereget, vagy tönkre tesszük végleg, vagy valamit próbáljunk meg. Emlékezzetek rá, ebből jött a hadtestesítés, a dandárosítás, a korszerűsítés”,43 fogalmazott a Hadtörténeti 41 Magyar Néphadsereg. 42 HL MN VIII. 2 1948-1989 f. HM T KT 100. d. - JAVASLAT a Politikai Bizottságnak a Magyar Néphadsereg hosszú távú - azon belül az 1986-1990 közötti - fejlesztésére. 43 HL KGY C 364. ö. e. - Kerekasztal-beszélgetés, azok a nyolcvanas évek. Hadtörténeti Levéltár, 2000. november 17. 187
