Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
II. fejezet - Dr. Helgert Imre: Mélyreható változások a Magyar Néphadseregben, 1985-1989
Dr. Helgert Imre A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. Oláh István által előkészített átszervezését (zászlóalj-dandár-hadtest-had- sereg-struktúra kialakításáról van szó), nagyon jól tudta, hogy a megelőző években tömegével vették át az alakulatok vezetését azok a fiatal és középkorú parancsnokok, akiknek képzése kapcsán ő maga is azt a feladatot szabta, „tanítsd meg gondolkodni a fiúkat”. Mindez - vélhetőleg - az ő cselekvési irányát is behatárolta. Tőkés Rudolf idézi, a rendszerváltás folyamatait elemző művében, Németh Miklós Kárpátit értékelő szavait: „úgy, mint én, párttag volt, de ugyanakkor magyar ember volt. Mindketten megértettük, hogy megszűnt a kormány közvetlen pártirányítása, tehát mindketten az Alkotmányra tett eskünk értelmében nemzeti érdekek követelményeinek megfelelően cselekedtünk”.30 Németh Miklós, a miniszterei közül egyedül Kárpáti Ferencet terjesztette elő a köztársasági elnökhöz elismerésre - aki ekkor már Göncz Árpád -, és minisztersége utolsó napján meg is kapta a Magyar Köztársaság Rubintokkal Ékesített Zászlórendjét. Eltekintve az ilyenkor kijáró udvarias szavaktól, el kell ismerni, nem minden alapot nélkülöznek Göncz Árpád ekkor mondott gondolatai: „Vezérezredes úr nélkül honvédségünk nem lenne Honvédség. Nagyon nagy szó ez! Pontosan tudom azt, hogy milyen belső emberi küzdelem lehetett az, ami bizonyára belső meggyőződésből elvitte oda, hogy a néphadseregből valóban népünket szolgáló és az ország függetlenségét szolgáló honvédséget csináljon.”31 Megismerve a korszak katonai levéltári forrásainak egy részét, hiteles dokumentumok mutatják, 1989-ben három alkalommal volt honvédelmi minisztériumi vezető értekezlet. Ennek súlyát akkor érzékeljük igazán, ha tudjuk, a honvédelmi miniszter évente csak egyszer tartott úgynevezett vezetői értekezletet, amelyen általában ezred-, dandárparancsnoki beosztásban, illetve annál magasabb beosztásokban levő főtisztek és tábornokok vettek részt. Ez általában tavasszal volt. Itt a miniszter (vezérkari főnök) értékelte az előző év munkáját, és megszabta az adott év fő feladatait. A vezetői értekezleten a pártállami időben az MSZMP főtitkára vagy más pártvezetők is részt vettek. Az 1990. évi kormányváltás utáni rendezvényen megjelent a köztársasági elnök és alkalmanként a miniszterelnök is. 1989-ben - az iratok alapján okkal következtethető, hogy a haderő intakt - ságának megőrzése érdekében - három alkalommal volt honvédelmi miniszteri 30 Tőkés Rudolf: Kialkudott forradalom. Bp., 2014, Kossuth Kiadó, 303. 31 Kárpáti Ferenc: i. m. 249. 182
