Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
II. fejezet - Dr. Helgert Imre: Mélyreható változások a Magyar Néphadseregben, 1985-1989
Dr. Helgert Imre A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. tükrében érzékelhető, ha tudjuk, a korabeli közvélekedés szerint a megyei pártbizottság vezetője „élet és halál ura” volt a megyében, ami nyilván tükrözi a néphadseregi pártbizottság élén álló személy lehetőségeit is. A pártbizottság mellett a Honvédelmi Minisztérium szervezetébe beépült a Politikai Főcsoportfőnökség, amelynek a vezetője egyben miniszterhelyettes is volt. A néphadseregben a politikai munkások a pártapparátus tagjai is voltak, feladatuk közé tartozott a párt, az MSZMP politikájának érvényesítése. Kárpáti Ferenc 1958-1970 között az MSZMP Néphadseregi Bizottságának első titkáraként, 1970-1985 között pedig politikai főcsoportfőnökként szolgált. Ez bizony 27 év a politikai munka élén, amelyből a kezdet az igazán figyelemreméltó. Az 1956-os forradalom leverése után egy évvel a néphadsereg pártszervének élére kerülni, ami bizony kiemelt feladat lehetett, egyértelműen belső pártbeágyazottságra utal. Ugyanakkor minden jel arra mutat, Kárpáti a realitások embere volt. Kárpáti Ferenc pályafutásáról még néhány adat: 1951-1953 között a Sztálin Politikai Akadémia tüzér szakán tanult, majd ágyús dandárnál a parancsnok politikai helyetteseként szolgált. 1955-56-ban a Lenin Politikai Akadémián volt aspiráns Moszkvában, hazatérve belépett a Honvéd Forradalmi Karhatalomba. 1957 márciusától a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián tanszékvezető, ezt követően a néphadseregben folyó politikai munka meghatározó irányítója volt. Visszaemlékezésében megírta, Oláh Istvánnal hadnagy koruktól jó barátok voltak, egy ideig együtt szolgáltak Pécsett a Dózsa György Gyalogos Tiszti Iskolában.26 Miniszterként az Oláh István által megkezdett úton indult tovább, megvalósította a korábban meghozott döntéseket. Kárpáti nem akart katonai szakembernek látszani. Ezt jelzi az a döntése, hogy a Katonai Tanács által tárgyalandó anyagok jóváhagyását szakhelyetteseire bízta, ellentétben az előtte szolgáló miniszterekkel, akik az anyagokat személyesen hagyták jóvá. Kárpáti pályafutása ellenére sem lehetett elvakult pártkáder, tevékenységét a pragmatizmus jellemezhette. Ezt támasztja alá az alábbi történet. „Az 1980-as évek elején a Zrínyi Akadémián tanult tiszt mesélte el, hogy a tudományos szocializmus órájukon részt vett a tanszékvezető, aki egyébként ezredes volt. Kérdésként feltette, válságban van-e a szocializmus? Mire az osztályban levők megfogalmazták a sztereotip válaszaikat. A tanszékvezető erre úgy reagált: Gondolják végig, 1956 Magyarország, 1968 Csehszlovákia és 26 Kárpáti Ferenc: i. m. 15. 180
