Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)

II. fejezet - Dr. Helgert Imre: Mélyreható változások a Magyar Néphadseregben, 1985-1989

Dr. Helgert Imre

A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I.

Ali. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola 1953. június 8-án alakult, 1958 szeptemberéig a Honvédelmi Minisztérium alárendeltségében működő tanintézet volt. Diákjai egyenruhában jártak, növendékei közül számosán eljutottak a Magyar Honvédség vezető (tábornoki) beosztásaiba.

Oláh István akkori diákjaiból számosán tábornoki rendfokozatban, meghatározó beosztásban szolgáltak a rendszerváltás éveiben. Közéjük tartoztak a Magyar Honvédség parancsnokai, Lőrincz Kálmán és Deák János vezérezredesek, Borsits László vezérezredes, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, prof. dr. M. Szabó Miklós altábornagy, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektora, aki napjainkban a Magyar Tudományos Akadémia egyetlen katona tagja, Gyuricza Béla altábornagy, az 5. hadsereg parancsnoka és még további 20 fő tábornok. Egyes vélemények szerint Oláh István figyelemmel kísérte tehetséges diákjainak a pályafutását, aminek az előbbiek ismeretében lehet valóságalapja.

„Tények bizonyítják, hogy 1970-től 1990-1995-ig a volt rákóczisták közül kerültek ki a Magyar Néphadsereg, a Magyar Honvédség kulcsszereplői, felső és középszintű vezetői minden területen”21 - olvasható a Rákóczi Katonai Középiskola emlékét megörökítő könyvben.

Oláh István miniszteri kinevezése előtt, 1973-1985 között, a néphadsereg vezérkari főnökeként (ami egyben miniszterhelyettesi beosztás is volt) szolgált, így kiválóan ismerte a haderő szervezeteit és persze a gondokat is.

Vezérkari főnökként nem volt felhőtlen a kapcsolata miniszterével. Erről Kárpáti Ferenc a következőt írja: „Czinege Lajos miniszterségének első időszakában sokáig mellőzték (Oláh Istvánt - H. L), és minden javaslat ellenére csak hosszú évek múltán engedték ki Moszkvába, a Vezérkari Akadémia elvégzésére. A kettejük közötti viszony a későbbiek során sem volt felhőtlen.”22

„Oláh István miniszterségével egy új stílus jelentkezett, valamint a haderő nemzeti jellegének fokozatos kidomborítási folyamata indult meg”23 - szól prof. dr. M. Szabó Miklós akadémikus összegzése.

Oláh István személye kapcsán megszólalt Für Lajos, az 1990. évi szabad választások után megalakult Antall-kormány honvédelmi minisztere is. „A

21 Rákóczisták, 1953-1958. Budapest, 2013, MH Budapesti Nyugállományúak Klubja, Rá- kóczista Tagozat, 99.

22 Kárpáti Ferenc: i. m. 18.

23 M. Szabó Miklós: A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia története, 1980-1989. Bp., 2011, Zrínyi Média Kft., 58.

178