Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
II. fejezet - Dr. Helgert Imre: Mélyreható változások a Magyar Néphadseregben, 1985-1989
Dr. Helgert Imre A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. Kutatásaim során, Czinege Lajos esetében, meglepetést okozó tényre is bukkantam. Napjainkban nemzeti és állami ünnepeinken, számos fontos eseményen láthatjuk a történelmi zászlókat vivő katonákat. Ez azonban nem a rendszerváltást követő évek nemzeti identitást erősíteni kívánó döntéseinek az eredménye. Erről bizony első alkalommal még Czinege Lajos döntött miniszterként.16 Meglepő? Bizony én is elcsodálkoztam. E tény közlésével nem állítom, hogy a miniszter törekvése arra irányult, e döntéssel erősítse a néphadsereg nemzeti gyökereit, identitását, ugyanakkor jóváhagyta az e tárgyban tett előterjesztést. A megvalósítás azonban már Oláh Istvánra, a miniszteri székben őt váltó volt vezérkari főnökre maradt. A nyolcvanas évek közepén „frissítő fuvallat kezdte körüllengeni a haderőt”, amit felerősített Oláh István minisztersége, majd a nemzetközi és hazai politikai mozgások „szele”. Megindultak a haderőben a hazai és nemzetközi politikai folyamatokra figyelő, óvatos változtatások, amit - úgy vélem - a tények bizonyítanak. (A változások apró, de nem lényegtelen jele volt az 1985. április 4-ei katonai díszszemléhez kapcsolódó rendezvény. A díszszemlét követően, este a Hősök terén mutatták be Koltay Gábor nagyszabású produkcióját - amelyben több száz szereplő lépett fel, s a statiszta tömeget a katonák adták - „Itt élned, halnod kell” címmel. A zenés-táncos történelmi játék a honfoglalástól 1945. április 4-éig (akkori megnevezésben a felszabadulásig) ismertette nemzetünk történelmének egy-egy jelenetét. A dolog érdekessége, hogy az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulója tiszteletére, Koltay Gábor keze nyomán, mint történelmi rockmusical, újra bemutatták a darabot a Hősök terén 2016 júniusában. Nyilván megfelelően „áthangolva”.17 A díszszemle előkészítése során - 1984. május 16-án - tárgyalta a feladatokat a HM Katonai Tanácsa. 16 Ugyanakkor Kárpáti Ferenc visszaemlékező kötetében arról ír (Oláh István miniszterre utalva), „Felmerült közöttünk, hogy a díszszemle valamilyen módon fejezze ki tiszteletünket történelmi múltunk iránt.” Nos, Kárpáti Ferencet megcsalta az emlékezete. Erről egy évvel korábban Czinege Lajos döntött, és a miniszteri beosztás átadásával a megvalósítás nyilván utódaira maradt. Az elgondolás „atyja” ki volt, nyilván tisztázhatatlan, a lényeg, már akkor is volt fogadókészség az ilyen változásokra, ami jelzi a „frissítő fuvallatok” érkezését. Kárpáti Ferenc: Puskalövés nélkül... Bp., 2011, Duna International Kiadó, 20, 22. Továbbiakban Kárpáti Ferenc: i. m. 17 Helgert Imre - Négyesi Lajos - B. Kalavszky Györgyi: Nemzeti emlékhely a Hősök terén. Budapest, 2002, Szaktudás Kiadó, 137. 176
