Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)

II. fejezet - Dr. Helgert Imre: Mélyreható változások a Magyar Néphadseregben, 1985-1989

Dr. Helgert Imre A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. miközben történelmi változásokat élt meg saját soraiban, saját szervezetében is, felemelt fejjel becsülettel teljesítette kötelességét.”10 Végiggondolva a Magyar Honvédség parancsnokának véleményét és mindazt, amit a néphadseregben 1985-1990 közötti években történt, döbben­tem rá, hogy azokban az években mélyreható, korszakos jelentőségű változá­sok zajlottak a haderőn belül. A honvédség egészének a rendszerváltás során tanúsított helytállása, a megelőző évek döntési folyamatainak, az azokban az években felelős beosztásba került parancsnokok munkájának - a több tízezer hivatásos katona felkészültségének - az eredménye. Egy év - három miniszter 1984 decemberében távozott a Honvédelmi Minisztérium éléről Czinege La­jos hadseregtábornok, a közel 25 évet regnáló miniszter. Helyét Oláh István vezérezredes, a magyar Néphadsereg korábbi vezérkari főnöke vette át. Ő alig egy év múlva, betegségben váratlanul elhunyt. Utóda - sokak megle­petésére - Kárpáti Ferenc akkor még altábornagy, politikai főcsoportfőnök lett. Mindhárman - ha nem is egy időben - az ország életét irányító MSZMP vezető szerveinek is a tagjai voltak, ami erős pártbeágyazódást tükröz. Jelen tanulmányban sem az életútjukat nem kívánom bemutatni, sem a miniszteri munkásságukat nem szándékozom értékelni. Ugyanakkor úgy vélem, ha a rendszerváltás időszakának honvédségéről kívánunk véleményt alkotni, in­dokolt róluk is beszélni. A három miniszter közül Oláh István volt az, aki színtiszta katonai múlt­tal, pályafutással rendelkezett. Czinege és Kárpáti - bár volt katonai végzettsé­gük is - az akkori idők kifejezésével politikai munkásnak, másképpen megne­vezve, politikusnak tekinthetők. A pártállami rendben a haderő az „egypárt”, az MSZMP irányítása alatt állt, hiányzott a haderő polgári demokráciákban kialakult civil ellenőrzése. A miniszter egyben a legfőbb katona is volt, irá­nyította, vezette a minisztériumot, és vezette a néphadsereget. így közvetlen parancsadási joga volt a néphadsereg szervezeteinek. Hármuk közül, az utókorban, a legnegatívabb kép Czinege Lajos szemé­lyéről maradt fenn. Ebben egész biztosan szerepet játszott hosszú (közel 25 év) miniszteri működése, amely alatt a pártállami miniszteri hatalom sok-sok önkényes döntésre adott lehetőséget. 10 A Magyar Honvédség parancsnokának előzőleg idézett szavai. Fellelhetőség uo. 174

Next

/
Thumbnails
Contents