Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
A Magyar Néphadsereg a pártállamban kerül, akkor a többi országnak nemcsak joga, hanem szövetségi kötelessége is a szocializmus megvédése abban az országban. Ez hívta életre a szocialista közösségen belül a - közrend és a közbiztonság helyreállítására, a szocialista közösség egyben tartására hivatott - „karhatalmi” jellegű, szerződésben nem szabályozott feladatokat. „A Varsói Szerződés igazi értelme tehát az volt, hogy az egyes országokban elhelyezett szovjet csapatok segítségével olyan politikai, gazdasági és katonai helyzetet biztosítson, amely a legjobban megfelel a szovjet hatalmi és katonai törekvéseknek.”395 A beavatkozásban részt vevő erők nagyságrendje azt mutatta - amint azt Majorov altábornagy Brezsnyev pártfőtitkámak jelentette -, hogy egy esetleges világháború kitörése esetén a Szovjetunió és a VSZ első hadászati lépcsője készen állt a nyugati NATO-erőkkel való háborús konfliktus hadműveleti feladatainak megoldására. Brezsnyev keménykezű politikájára jellemző, hogy egy esetlegesen kirobbanó világháború árán is egybetartotta a szocialista tábort. A csehszlovák fegyveres beavatkozást nem a VSZ EFE, hanem többségében a Szovjetunió Kommunista Pártjának szigorú irányítása alatt álló szovjet fegyveres erők hajtották végre, bevonva akciójukba a VSZ-be tömörült nemzeti fegyveres erőket csupán csak azért, hogy a felelősséget megosszák a tagállamok és a Szovjetunió között, és a szocialista tábor egységes fellépését közvetíthessék a külvilágnak. A „Duna” gyakorlatot nem az VSZ EFE Főparancsnoka, hanem Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, a „Hadszíntér Főparancsnoka” vezette. Mindkét katonai csoportosítás, az Északi és Déli Hadseregcsoport is szovjet vezetés alatt állt, így a 8. magyar hadosztálynak és a légvédelmi, repülő, harcbiztosító erőknek is ők szabták meg a feladatokat. A magyar csapatok csehszlovákiai belügyeibe való katonai beavatkozása törvénytelen volt. Sem a beavatkozást megelőzően, sem pedig azt követően nem kérték az Országgyűlés jóváhagyását, nem hívták össze a T. Ház plenáris ülését. Az Országgyűlést helyettesítő és jogkörében eljáró Elnöki Tanács sem hozott határozatot a magyar hadsereg külföldi alkalmazásának elrendeléséről. A „Duna” feladatban való részvételre az MSZMP Központi Bizottsága és személyesen Kádár János főtitkár adta ki az utasítást. 395 Nagy Imre: Snagovi jegyzetek. Gondolatok, emlékezések, 1956-1957. Budapest, 2016, Gondolat Kiadó-Nagy Imre Alapítvány, 81. 157
