Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
A Magyar Néphadsereg a pártállamban MiG-15UTI, MiG-17PF, MiG-21F-13, MiG-19PM, MiG-15BISZ) ,337 valamint 14 légvédelmi rakétaosztály (84 üteg) tartozott. A szárazföldi csapatok hadműveletének közvetlen légi támogatása céljából a 87. harci helikopter ezrednél a ’70-es évek végén megjelentek az erős fedélzeti fegyverzettel ellátott MI-24D, majd a V típusú harci helikopterek, melynek mennyiségét a ’80-as évek végére 40-re növelték, és kiegészítették 40 db Mi-8T típusú nem irányított fedélzeti rakétafegyverzettel ellátott csapatszállító helikopterekkel is. A pápai honi vadászrepülő ezrednél rendszerbe álltak a MIG-23MF típusú, változtatható számyállású, elfogó vadászrepülőgépek. A honi légvédelem a ’80-as évek végére 110 db harcászati vadászrepülőgéppel, a csapatrepülők pedig 84 db felfegyverzett, a szárazföldi csapatok közvetlen légi támogatását biztosító harci helikopterrel és az 1983 végére rendszerbe állt 14 db SzU-22 vadászbombázó és felderítő repülőgéppel rendelkezett.338 A honi légvédelmet az 1978-84 közötti években korszerű „Dvina/Volhov” és „Nyeva” típusú rakéta komplexumokkal, korszerű felderítő és tűzvezető rádiólokátorokkal és automatizált tűzvezető rendszerrel látták el. A 80-as évek közepétől Budapest körzetének oltalmazását egy vegyes rakétadandár biztosította.339 A miskolci ipari körzetet SZ-75 „Volhov” rakétákkal felszerelt légvédelmi rakétaezred, Paks és Dunaújváros ipari körzetet pedig a legkorszerűbb SZ-200VE „Vega” rakétakomplexum340 oltalmazta. A VSZ Egyesített Légvédelmi Rendszerében történő egységes irányítás érdekében 1984. 01. 01-től az 1. és 2. honi légvédelmi hadosztályok megszűntek, és létrehozták az 1. honi légvédelmi hadtestet.341 Ezzel párhuzamosan a szárazföldi csapatok légvédelmi rendszerébe is korszerűbb csöves légvédelmi eszközöket rendszeresítettek. A beszerzést 337 Horváth Miklós-Kovács Vilmos: Magyarország az atomháború árnyékában. Bp., 2016, Zrínyi Kiadó, 305-360. 338 Horváth: i. m. 326. 339 A rakétadandár többszörös átfedést biztosító, összefüggő, megsemmisítési zónát hozott létre 20-30000 m magasságtartományban és mintegy 45 km ferde távolságig. A Budapest környéki légvédelmet 1995-ben szüntették meg. A fix telepítésű rakétakomplexumokat kivonták a hadrendből, a mobil komplexumokat a 12. Arrabona légvédelmi rakétaezredbe (Győr) vonták össze. 340 SZ-200VE „Vega” rakéta komplexum képes volt megsemmisíteni a 300-40000 m magasságtartományban és 17-240 km ferde távolság határain belül az 1200 m/s sebességgel repülő légi célokat. 1997-ben kivonták a hadrendből. 341 Horváth: i.m. 328. 135
