Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. erőket, majd Passau, Klagenfurt terepszakaszról délnyugati irányban kifejleszti a támadást, és kijut a Pó folyó vonaláig. A Front második lépcsőjének előrevonását magyar területen a megalakult Hátországvédelmi Parancsnokság alárendeltjei biztosítják. A Magyar Néphadsereg szárazföldi csapatainak (5. hadsereg, 3. hadtest) hadműveleti feladata volt: az első tömeges légicsapás elhárításában való részvétel, az ország területére betört nyugati erők visszaverése, majd azt követően vagy az ellenség első tömeges légicsapásainak megkezdésével egyidejűleg támadó hadművelet végrehajtása atomfegyverek alkalmazásával (vagy alkalmazására való állandó készenlét mellett) az osztrák és a felvonuló NATO-fegy- veres csoportosítás szétverése céljából. A továbbiakban Ausztria területét és az Alpok átjáróit birtokba véve, biztosítani a Délnyugati Front hadászati második lépcső bevetését az Olaszország területére történő betöréshez.325 A levezetett frontszintű gyakorlatok azt mutatják, hogy a MN csapatai számára irreális feladatokat szabott a VSZ katonai vezetése. 1965. június 21-26. között a Déli Hadseregcsoport parancsnoka, Konsz- tantyin Provalov vezérezredes többfokozatú, egyoldalú (az ellenség alájátszása nélküli) front-hadsereg-hadtest szintű hadijátékot vezetett le.326 A hadijáték tárgya volt a „Front csapatainak támadásba való átmenete állandó elhelyezési körletekből és a támadó hadművelet kifejlesztése a hadszíntéren”. A hadijátékon részt vett a Déli Hadseregcsoport teljes állománya, az 5. hadsereg csökkentett állománya és az állományából megalakított 3. hadtest törzs, valamint a Kárpát-melléki Katonai Körzet 28. hadtest csökkentett állományú törzse és több szovjet magasabb egység törzse. A hadijátékon azt az - egyébként nem kizárt - helyzetet gyakorolták, amikor az ellenség támadását veszélyeztetési időszak nem előzte meg, a magyar hadsereget a települési helyeiken kellett teljes harckészültségbe helyezni, a mozgósítást végrehajtani és a támadást a béke elhelyezési körleteikből megindítani. A csapások és a nagykiterjedésű sugárszennyezettség miatt a mozgósítás 2-3 napot késett, a sugárszennyezett terepen történő tevékenységre a hadsereg nem volt felkészülve. Igen figyelemreméltó viszont az a tény, hogy „az előző gyakorlatokhoz viszonyítva az 5. hadsereg részére mélyebb feladatokat irányzott elő” a háború első 30 napjára. Ezen belül a hadsereg négy egymást követő hadműveletet 325 Részletesen lásd Jakus János: A VSZ gyakorlatainak jellemző vonásai a feltételezett délnyugati hadszíntéren. Hadtudomány, 2005/3 szám, 61-67. 326 HL MN 1965/T 30. d. 93. ő. e. 128
