Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
A Magyar Néphadsereg a pártállamban A Magyar Néphadsereg háborús feladatai A Magyar Honvédség és a Néphadsereg a második világháborút követően a harmadik világháborúra készült. A Varsói Szerződés tagországaként 1955-től kezdte meg az intenzív felkészülést a délnyugati hadszíntéren várható totális nukleáris háborúra.314 A Magyar Néphadsereg rendeltetését és feladatait a Varsói Szerződés alapító dokumentumában meghatározottak alapján az Egyesített Fegyveres Erők részeként hajtotta végre. A Szovjetunió és Jugoszlávia közötti ellentétek enyhülésével a háborús veszélyeztetés délről nyugatra, Ausztria felé helyeződött át. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1957. március 2-ai határozata alapján a honvédelmi miniszter első helyettese 1957. március 22-én elrendelte a magyar-osztrák államhatár újbóli lezárását.315 Az újraaknásítást a HM utasítására a műszaki csapatok 1957 áprilisától június 30-áig hajtották végre. A Magyar Néphadsereg csapatai a totális atomháború megvívására, vagyis a nagy katasztrófára készültek, amikor „felbődülnek a hajtóművek, és az atomtöltetű rakéták elindulnak a megtámadott ország felé. Az ellenkező irányból ellenrakéták repülnek elébük, és elindítják a támadóknál nem kevésbé veszélyes interkontinentális rakétákat. A szárazföldi csapatok már az első atomcsapás-váltás során a hátország nagyobb vagy kisebb mélységéig nyomulnak előre, és a haditevékenységek kiterjednek a háborúban részt vevő országok egész területére. Az első rakéta-atomcsapások fontos ipari és közigazgatási-politikai központokat rombolnak le mindkét oldalon. A közlekedési és hírközlési rendszer megbénulása, a lerombolt városok százai, halottak és sebesültek milliói, óriási területek szörnyű pusztulása egészíti ki az első rakéta-atomcsapások színterének képét...”316 314 A Magyar Néphadseregben a VSZ megalakulása előtt, már az 1952/53-as kiképzési évben „foglalkoztak a nyugat-európai hadszíntér viszonyai között végrehajtott frontvédelmi hadműveletek lefolytatásának alapél veivel”. Az MNVKF jelentése a parancsnoki és törzskiképzésről, 1953.10. 29.4. HL VIII.2 MN 1950/T 14. d. 315 A honvédelmi miniszter I. helyettesének 0243. számú intézkedése. HL MN 1957/T 49. d. 77. ő. e. 206. 316 Henryk Michalski: Az atomháború első száz órája. Budapest, 1972, Zrínyi Katonai Kiadó,! 1 . 123
