Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. idején - 1967. decemberi brüsszeli ülésén fogadtak el.286 1972-ig ez biztosította az amerikai és a NATO-szövetséges fegyveres erők287 sikeres alkalmazását egy általános és egy korlátozott atomháborúban, valamint korlátozott hagyományos háborúkban a Szovjetunió és a szocialista országok, valamint Kína és a „harmadik világ” országai ellen. A szárazföldi erőiket 865 ezerről egy millióra növelték, tengeri erőiket 29 ezer, a légierőt 63 ezer fővel növelték. A hadosztályok száma 1963-ra 11-ről 16-ra emelkedett. Külföldön 8 hadosztály állomásozott. Hivatalosan deklarálták, hogy az Egyesült Államok területéről a világ bármely pontjára rövid időn belül átdobhatnak hat hadosztálynyi erőt.288 A nemzetközi feszültség enyhülésének előfutáraként Willy Brandt, az NSZK új kancellárja meghirdette az „új kelet politikát”. 1970-ben megkötötte az új német határokat és a két német állam viszonyát rendező német-szovjet, majd a német-lengyel szerződést. 1971-től a Szovjetunió a hagyományos fegyverrendszerek tekintetében erőfölényre tett szert. Az Egyesült Államok katonapolitikai és stratégiai elképzelésének homlokterébe a „reális elrettentés” katonai doktrínája lépett. Ez a katonai doktrína a nagy intenzitású általános és korlátozott atomháborút, valamint a közepes intenzitású általános és korlátozott háborút, továbbá egy alacsony intenzitású helyi háború koncepcióját, az ún. „másfél háború” és a „két és fél háború” elvét hirdette meg. A Kennedy-kormányzat külpolitikáját folytató Johnson-doktrína289 az amerikai befolyási övezetek szigorú megtartására, a kapitalista országok szovjet típusú átalakításának megakadályozására, a kommunizmus térnyerésének, az ún. „nemzeti felszabadító és haladó mozgalmak” elfojtására irányult. Nevéhez fűződött a hadüzenet nélküli vietnami háború. 1979-től a nemzetközi katonapolitikai helyzetet az iráni forradalom győzelme (1979. február 11.), a szovjetek afganisztáni megszállása (1979. december 27.), valamint az Irak-iráni háború (1980 márciusa) határozta meg. Carter 2X6 A változó NATO. Dokumentumok, 1989-1994. Budapest, 1994, Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, 25. 287 Franciaország 1966-ban kilépett a NATO integrált katonai szervezetéből, és csak 2009- ben csatlakozott ismét. 2X8 Julian Lider: Az Egyesült Államok katonai doktrínája. Bp., 1966, Kossuth Könyvkiadó, 346. 289 Lyndon Baines Johnson az Egyesült Államok 36. elnöke a Demokrata Párt színeiben 1963 és 1969 között. 112
