Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. úgy értékelték, hogy 1957 januárjára az Egyesült Államok és a NATO katonai ereje alkalmassá válik egy sikerrel kecsegtető, megsemmisítő csapás mérésére, miközben a szocialista világ ekkor még nem lesz képes szembeszállni a tömegpusztító fegyverek fölényével. A Pentagon úgy gondolta, hogy a háborút meghatározott térségekre korlátozhatják, a fő hadszíntér pedig Európa és a környező térség lenne. Az eszeveszett kalandorterv lényege a következő volt: „X napon valamennyi NATO-tagállam hadba lépne; az atomkonfliktus adott szakaszában pedig Írországot, Svédországot, Svájcot, Egyiptomot, Szíriát, Líbiát, Iránt, Indiát és Pakisztánt is bevonnák. Valamennyien alárendelt szerepet játszanának, s kizárólag az Egyesült Államok ’nemzeti érdekeinek’ megfelelően járnának el: területüket és anyagi erőforrásaikat a ’közös cél’, a kommunizmus végleges felszámolásának a szolgálatába állítanák. A háború végső kimenetelét - mi sem természetesebb - az Egyesült Államok döntené el. A háború kezdeti szakaszában - a hagyományos és a teljes nukleáris arzenál bevetésével - mindenekelőtt a Szovjetunió legfontosabb körzeteinek kikapcsolását, teljes megbénítását tűzték ki célul, mégpedig a Moszkva-Le- ningrád, az Ural, a Fekete-tenger, a Kaukázus, Arhangelszk, a Taskent-Al- ma-Ata, a Bajkál-tó és Vlagyivosztok főirányokban. A fegyveres harc első szakaszában 300 atombomba és 250 ezer tonna hagyományos bomba bevetésével számoltak úgy, hogy ezzel a Szovjetunió ipari kapacitásának 85 százalékát megsemmisítsék. A mindinkább kiszélesedő hadviselés második szakaszában az egyre hevesebbé váló légi tevékenység folyamán gyors ütemben harci készenlétbe szándékoztak helyezni a NATO nyugatról támadó 114 és a déli irányból támadó 50 hadosztályát. A terv szerint a harccselekményekben 69 hadosztály vett volna részt. Figyelemreméltó a Földközi-tenger keleti medencéjére támaszkodó hadműveleti terv ama koncepciója, amely szerint a háború harmadik szakaszában a Varsói Szerződés tagállamainak mélységi védelmére Románián és Bulgárián át mérték volna a kapitulációt kikényszerítő csapásokat. [...] A haditengerészeti és légi deszant magasabb egységeket a Fekete-tenger északnyugati körzeteiből tervezték bevetni, a bulgáriai Thrákiából kiindulva Ploeşti és Bukarest irányában. A főcsapásnak az északi és a nyugati szárnyakon a Prut folyó völgyéig kellett volna megtisztítania a terepet a további előrenyomuláshoz. A ’lehengerlő győzelmet’ betetőző utolsó, negyedik szakaszban - ahogyan ez a Dropshot dokumentumaiban olvasható - az ’Egyesült Államok nemzeti céljainak elérése érdekében a szövetségesekkel együtt meg kell szállni 110
