Riba András László - Szekér Nóra: Dokumentumok a Magyar Demokrata Fórum korai történetéből, 1987-1989. Válogatás a lakiteleki Rendszerváltó Archívumból - RETÖRKI könyvek 27. (Lakitelek, 2017)

Dokumentumok

Dokumentumok Az állami vállalatok dolgozóinak önigazgató-önkormányzó kezdeménye­zései megfelelő piaci, pénzügyi és szervezeti feltételek mellett életképesek lehetnek, ezért támogatást érdemelnek az átmeneti időszakban. A mezőgazdaságban a termelőszövetkezetek földje jogi-pénzügyi értelem­ben átkerül a tagok és tartósan ott dolgozók tulajdonába (az ún. vagyonkö­zösségbe), és a tulajdonosok döntik el, hogy fenntartják-e a szövetkezetei, vagy önállósodnak, illetve eladják földhányadukat. A helyi önkormányzatok komoly pénzügyi és vagyoni önállóságot kapnak: tulajdonukba kerülnek a területükön működő állami vállalatok által használt telkek; a mai tanácsi felügyeletű vállalatok és intézmények. Helyben marad a személyi jövedelemadó, sőt - elmaradott, fejlesztésre szoruló körzetekben - a vállalati nyereségadó egy része is. Az állami feladatok ellátásáért fo­lyósított központi támogatás helyett a helyi önkormányzatok igényelhetnek állami vállalati részvényeket, ezzel is élénkítve az állami vagyon felbontási folyamatát. Ez vonatkozik az alapítványi formában működtetett más intéz­ményekre (kórházakra, egyetemekre, stb.). Az állami tulajdon átalakítása és privatizálása csakis népképviseleti szerv döntése alapján történhet meg. A folyamatot - kellő nyilvánossági és vagyon­védelmi garanciák mellett - privatizációs kormányszerv végzi424, mégpedig úgy, hogy minden jelentősebb döntését jóváhagyásra bemutatja a kijelölt parlamenti bizottságnak. Saját vagyoni körében a helyi önkormányzatoknak is végső döntési joguk van. C. Gazdasági kormányzat, önkormányzat A demokratikus államrendben a törvényhozói, bírói és végrehajtói (kor­mányzati) ág feladatai és jogkörei elválnak. A törvényhozói ág (Országgyűlés) felügyelete alá kerül a monetáris politi­káért felelős intézmény (Magyar Nemzeti Bank), valamint a pénzügyi elle­nőrzés szerve (számvevőszék) és a verseny szabályozásáért felelős hivatal. Ez utóbbira különösen sok feladat vár az átmenet időszakában, amikor az el­múlt négy évtizedben kialakított monopol- és oligopol425 szervezeteket, ár- és 424 Az Országgyűlés „az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvénnyel” 1990. március 1-jei hatállyal alapí­totta csak meg az állami vagyonkezelő szervezetet. Mindaddig központi ellenőrzés és egységes irányelvek nélkül folyt az állami vagyon kezelése, hasznosítása és értékesítése. 425 Monopol vagy oligopol szervezet (itt): a gazdaság olyan szereplője/szereplői akár a kí­nálati, akár a keresleti oldalon, aki(k)/amely(ek) egyedüli vagy kisszámú szereplőként 325

Next

/
Thumbnails
Contents