Riba András László - Szekér Nóra: Dokumentumok a Magyar Demokrata Fórum korai történetéből, 1987-1989. Válogatás a lakiteleki Rendszerváltó Archívumból - RETÖRKI könyvek 27. (Lakitelek, 2017)

Dokumentumok

Dokumentumok az MDF korai történetéből

Egy válaszlevél keretei nem teszik lehetővé, hogy valamennyi ellenérvemet tételesen felsoroljam. Ezért csak röviden utalok arra, hogy túlzottnak és hiányosnak, egyoldalúnak tartom a helyzetről adott jellemzésüket. Megítélésem szerint ma, amikor az egyik legfontosabb feladatunk a nemzet önbizalmának helyreállítása, alkotó erőinek kibontakoztatása, akkor aligha megfelelő az a módszer, hogy felelős vezetők, értelmiségiek a kétségtelenül súlyos helyzet negatívumait kiragadva akarnak pozitív folyamatokat felerősíteni. A helyzet ilyen módon történő dramatizálása ugyanis véleményem szerint éppen ellenkező hatást váltana ki, vagyis a pesszimizmust erősítené, gyengítené népünk önbecsülését. Képletesen szólva: nem a félrevert harangok segítenek most rajtunk, hanem - a tényleges veszély, a lehetséges súlyosabb következmények elfogulatlan ismeretében - a szívós, állhatatos munka, s annak belátása, hogy a felelős politika is nemzetünk javát akarja, még ha a sorrendiségben és a tervezett terápia módozataiban nem is oszthatja minden részletében a szintén felelős értelmiség fontos csoportjainak nézeteit.

A nyilatkozat publikálásával azért sem tudok egyetérteni, mert bizonyos vagyok benne, hogy nagy mértékben rontaná tárgyilagos nemzetközi megítélésünket. Kockáztatná a hazánk iránt érzett bizalmat, s ezzel kibontakozási esélyünk egyik alapvető feltételét veszélyeztetné. Meggyőződésem, hogy ezzel közel sem állna arányban az a haszon, amit általa a nemzeti lelkiismeret felébresztésével legjobb esetben is nyerhetnénk. Különösen, ha azt is hozzáteszem, hogy sem elvileg, sem gyakorlatilag nem tudok azonosulni olyan nyilatkozattal, amely a „szocializmus” kifejezés teljes mellőzésével akar nemzeti gondokat orvosolni.6

hatott napvilágot: Tóth Gábor: A közmegegyezés hajszálerei. Pozsgay Imre az állam- polgári öntevékenységről, egyesületekről - a lakiteleki találkozóról. Magyar Nemzet, 1987.11.14. 7. Az első lakiteleki találkozóról és az MDF megalakulásáról szóló híradás jelentőségét növelte, hogy arról a sajtó információt nem közölhetett. A nyilatkozatok, felhívások, a vezetőség által kiadott anyagok sokszorosított formában jártak kézről-kéz- re. A nyilvánosság előtti megjelenésben áttörést jelentett a második Lakiteleki találkozó (lásd: 133. lábjegyzet). Az MDF szervezői ragaszkodtak a legális keretekhez, Pozsgay Imre jelenléte és későbbi nyilatkozata demonstrálta, hogy a szervezés és találkozó törvényes keretek között zajlott.

6 A szocializmus kérdéséhez való viszony a tanácskozáson összetett kérdésként jelentkezett, mivel a meghívottak köreiben többféle viszonyulásra volt példa. A szocializmus kifejezés végül teljesen el lett hagyva, mivel a jelenlévők nagy része számára nem jelentett alapot. A kérdés azonban egy évvel később, a második lakiteleki találkozón újra előkerült: ekkor Bihari Mihály javasolta a demokratikus szocializmus - elsősorban a nyugat-európai szociáldemokrata modellek - értékeinek nevesítését. Több elutasító hoz20