Riba András László - Szekér Nóra: Dokumentumok a Magyar Demokrata Fórum korai történetéből, 1987-1989. Válogatás a lakiteleki Rendszerváltó Archívumból - RETÖRKI könyvek 27. (Lakitelek, 2017)
Dokumentumok
Dokumentumok- támogassa a nemzet történeti tudatának és méltóságérzetének elmélyítéséért, reális helyzetismeretének kialakításáért fellépő szellemi erőket, kezdeményezze és támogassa az ország 1945 utáni történetének, különösen a koalíciós korszaknak és az 1956-os forradalomnak (nemzeti felkelésnek) a valósághű értékelését. A Magyar Demokrata Fórum alapelvei és társadalmi céljai A Magyar Demokrata Fórum vállalt feladatát annak az alapelvnek a jegyében akarja ellátni, amely a többség demokratikus jogainak az érvényesítését az emberi méltóság tiszteletével, a kisebbség és a személyiség jogainak a tiszteletben tartásával, a kisebbségi és az egyéni vélemények nyilvánosságával együtt tartja megvalósíthatónak. A mozgalom elutasít minden kizárólagosságra való törekvést, a magyarság sorsára, a humánumra vagy a demokratizálás folyamatára veszélyes agresz- szivitást, bármely oldalról induljon is ki. Elutasít minden olyan társadalmi formát vagy szerveződést, amelynek léte a monopóliumokra, az állampolgárok, a nép függőségére, kiszolgáltatottságára és kizsákmányolására épül, jelentkezzék az akár magántőke, akár a totális állam képében. A magyarság jövője, a nemzeti kibontakozás érdekében a Magyar Demokrata Fórum történelmi távlatban érvényes társadalmi célokként az alábbiakat jelöli meg: A nép - a többségi elvet érvényesítve - maga választhassa meg vezetőit és az ország irányító testületéit. A magyar demokrácia alapját a helyi önkormányzatokra és a társadalom autonóm szervezeteire, mozgalmaira épülő parlamentarizmus adja, az Országgyűlés pedig legyen valóban a népképviselet és az államhatalom legfelsőbb szerve. Az államosított gazdaságot a gazdaság társadalmasításával kell felváltani.160 A külpolitikában és a külgazdaságban az egyenrangúság elvét és a nemzeti érdek képviseletét kell minden körülmények között előtérbe helyezni. 160 A „társadalmasítás” fogalmának alkalmazásával az alapítók hangsúlyozni kívánták, hogy a torz gazdasági és tulajdoni struktúrák felszámolásával - ahol jogszabályba iktatottan az állam, a gyakorlatban azonban az azt működtető párt és annak apparátusa birtokolta és gyakorolta a tényleges tulajdonjogot - helyre kívánják állítani a tulajdonjog klasszikus tartalmát (birtoklás, használat, hasznosítás, rendelkezés). 107
