Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Szeredi Pál: „Egy minta-Magyarországot szervezni idebent”
„Egy minta-Magyarországot szervezni idebent” váltotta fel. A szerkesztők majd’ kétszáz nevet gyűjtöttek össze, akik szerzői lehettek volna a tanulmányoknak. A kötetben végül 75 tanulmány jelent meg. 1980 végén Donáth Ferenc benyújtotta a Gondolat könyvkiadóhoz hivatalos megjelentetésre, ám azt a kiadó elutasította. Ezután a majdnem ezer oldalnyi kéziratot 90 példányban legépelték és illegálisan, kézről kézre terjesztették. A kötet hetvenöt szerzője közül 15 tekinthető a nemzeti demokratákhoz szorosabb vagy lazább módon kötődőnek. Ilyennek mondható a néprajztudós Andrásfalvy Bertalan (írásának címe: A magyarság életfája), Csoóri Sándor (.Láttam arcodat. Bibó István emlékére), Csurka István (Bibó-Jelejtés), Domokos Mátyás kritikus (Elmaradt kollokvium helyett), Erdei Sándor (Gondolkodni jó), Fekete Gyula (Szellem és hatalom), Illyés Gyula (Búcsú Bibó Istvántól), Kiss Ferenc (Bibó gondolatai), Kiss Gy. Csaba (A nemzetfogalom néhány antinómiája Kelet-Közép-Európában. A kelet-európai kisállamok nyomorúsága című Bibó-tanulmány margójára), Kodolányi Gyula (Megmaradni alkotó derűben), Kovács István („Határtalan” demokrácia), a történész Perjés Géza (Bibó István, a hivatali kolléga), Tornai József (Szellem és erőszak), Varga Domokos (Bibó István eszményei és a finn fejlődés útja) és Vargyas Lajos népzenekutató (Búcsú Bibó Istvántól). Többekről elmondható, hogy kötődésüket tekintve inkább a nemzeti demokraták felé húztak: Beke László művészettörténész, Donáth Ferenc közgazdász, Duray Miklós geológus, író, Fodor András író, Kántor Lajos kritikus, Képes Géza író, Mészöly Miklós író, Szűcs Jenő történész. Azaz a szerzők egynegyedét tették ki a szoros értelemben vett nemzeti demokraták. Hiányzott a szerzők névsorából Czine Mihály, Zelnik József, Bakos István, Bíró Zoltán, Lezsák Sándor, Ilia Mihály és még sokan mások, akiknek pedig Bibó társadalomszemléletéről bőven lett volna mondanivalójuk. Egyeseket bizonyára a kötet illegalitásban való készítése, másokat a szerkesztőség összetétele tarthatott vissza, de voltak olyanok, akik nem kaptak felkérést a megszólalásra. Az 1979-es és 1980-as esztendőben ugyanis történt még néhány olyan esemény, amely egyre jobban elválasztotta, semmint összekötötte a rendszerellenzőket. 1979 őszén került sor az úgynevezett második Charta-szolidaritási akcióra. Az első akció 1977-ben volt. 34 magyar értelmiségi 1977. január 9-én bocsátotta ki szolidaritási nyilatkozatát a Charta 77 január 6-án letartóztatott szóvivőjének, Pavel Kohoutnak címezve. Az összesen két mondatból álló tiltakozó nyilatkozatban az aláírók szolidaritásukat fejezték ki a Charta 77 mozgalom tagjai, letartóztatott vezetői mellett, elítélték 67
