Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)

Szeredi Pál: „Egy minta-Magyarországot szervezni idebent”

„Egy minta-Magyarországot szervezni idebent” féltették, mások kilátástalannak ítélték a fellépést. A fiatal nemzedék 1968 augusztusában felismerte, hogy saját lábára kell állnia, generációjuk mód­szereivel és lehetőségeivel kell élniük. A kávéházi beszélgetések az egyeztetés és értékteremtés fórumává vál­tak. Sokat jelentett, hogy nemcsak az írók, hanem az irodalomtörténészek, kritikusok, sőt a művészetek más ágainak képviselői is benéztek hozzájuk, így gondolkodó, tervezgető társaságok jöttek létre. Nem igazán ideológiai vagy politikai felfogás alapján, bár idővel kialakultak az egymással alapjá­ban véve azonos gondolkodású értelmiségi társaságok. Az egyik ilyen cso­port a Kiss Ferenc által összetartott, a Rákóczi tér közelében levő Góbé étte­remben, majd később az Andrássy úti Ádám sörözőben, illetve az út másik oldalán levő Opera étteremben gyülekező társaság volt. A csoport önironikusan Népi Hurálnak keresztelte el magát, mely ki­fejezés az akkori Mongol Népköztársaság országgyűlésének elnevezésére utalt. A nép képviselőinek közgyűlése Magyarországon a vendéglői asztalok köré gyűlt, keserveikről, terveikről beszámoló, vitatkozó-politizáló értelmi­ségiek csoportja lett. A Hurál csoporttá alakulása a hatvanas évek végére tehető. Nem alkottak sem szorosan együttműködő akcióbrigádot, sem a po­litikáról mindenben azonos módon gondolkodó, szervezett értelmiségi kört. A véleménycseréknek, az alternatíva kutatásának terepéül szolgáltak a heti rendszerességgel megszerveződő összejövetelek. A törzskar természetesen sok mindenben azonosan gondolkodott. Kiss Ferenc mellett állandó résztvevőnek számított Für Fajos, Czine Mihály, Csoóri Sándor, Száraz György, de rendszeresen az asztalhoz ült a frissen vég­zett bölcsészek közül Bíró Zoltán, Bakos István, Kiss Gy. Csaba, Varga Fajos Márton, Kosa László, később Szakolczay Lajos. Jót tett a társaság világról alkotott felfogásának alakításában, hogy különböző korosztályok és irodalmi irányzatok keveredtek a jelen levők személyében. Sokszor megjelent körük­ben például Kormos István és Nagy László, a Hetek és a Kilencek költői kör tagjai. Fontos megemlíteni, hogy nemcsak generációk egymásra találásának színtere volt ez a társaság, hanem kapcsolódtak hozzá a vidéki folyóiratok munkatársai is, mindenekelőtt a Tiszatáj akkori főszerkesztője, Ilia Mihály, illetve szerkesztője, Annus József. Ennek a társaságnak az összetartó ereje elsősorban a nemzeti múlthoz és a hagyományos értékekhez kötődött. A magyar irodalomban Ady Endre, József Attila, a népi írók, Veres Péter, Illyés Gyula, Németh László, a művé­szetek más ágaiból a népdalkincset feldolgozó Bartók Béla és Kodály Zoltán 51

Next

/
Thumbnails
Contents