Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Szeredi Pál: „Egy minta-Magyarországot szervezni idebent”
„Egy minta-Magyarországot szervezni idebent” féltették, mások kilátástalannak ítélték a fellépést. A fiatal nemzedék 1968 augusztusában felismerte, hogy saját lábára kell állnia, generációjuk módszereivel és lehetőségeivel kell élniük. A kávéházi beszélgetések az egyeztetés és értékteremtés fórumává váltak. Sokat jelentett, hogy nemcsak az írók, hanem az irodalomtörténészek, kritikusok, sőt a művészetek más ágainak képviselői is benéztek hozzájuk, így gondolkodó, tervezgető társaságok jöttek létre. Nem igazán ideológiai vagy politikai felfogás alapján, bár idővel kialakultak az egymással alapjában véve azonos gondolkodású értelmiségi társaságok. Az egyik ilyen csoport a Kiss Ferenc által összetartott, a Rákóczi tér közelében levő Góbé étteremben, majd később az Andrássy úti Ádám sörözőben, illetve az út másik oldalán levő Opera étteremben gyülekező társaság volt. A csoport önironikusan Népi Hurálnak keresztelte el magát, mely kifejezés az akkori Mongol Népköztársaság országgyűlésének elnevezésére utalt. A nép képviselőinek közgyűlése Magyarországon a vendéglői asztalok köré gyűlt, keserveikről, terveikről beszámoló, vitatkozó-politizáló értelmiségiek csoportja lett. A Hurál csoporttá alakulása a hatvanas évek végére tehető. Nem alkottak sem szorosan együttműködő akcióbrigádot, sem a politikáról mindenben azonos módon gondolkodó, szervezett értelmiségi kört. A véleménycseréknek, az alternatíva kutatásának terepéül szolgáltak a heti rendszerességgel megszerveződő összejövetelek. A törzskar természetesen sok mindenben azonosan gondolkodott. Kiss Ferenc mellett állandó résztvevőnek számított Für Fajos, Czine Mihály, Csoóri Sándor, Száraz György, de rendszeresen az asztalhoz ült a frissen végzett bölcsészek közül Bíró Zoltán, Bakos István, Kiss Gy. Csaba, Varga Fajos Márton, Kosa László, később Szakolczay Lajos. Jót tett a társaság világról alkotott felfogásának alakításában, hogy különböző korosztályok és irodalmi irányzatok keveredtek a jelen levők személyében. Sokszor megjelent körükben például Kormos István és Nagy László, a Hetek és a Kilencek költői kör tagjai. Fontos megemlíteni, hogy nemcsak generációk egymásra találásának színtere volt ez a társaság, hanem kapcsolódtak hozzá a vidéki folyóiratok munkatársai is, mindenekelőtt a Tiszatáj akkori főszerkesztője, Ilia Mihály, illetve szerkesztője, Annus József. Ennek a társaságnak az összetartó ereje elsősorban a nemzeti múlthoz és a hagyományos értékekhez kötődött. A magyar irodalomban Ady Endre, József Attila, a népi írók, Veres Péter, Illyés Gyula, Németh László, a művészetek más ágaiból a népdalkincset feldolgozó Bartók Béla és Kodály Zoltán 51
