Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)

Folyóiratok jegyzéke

Folyóiratok jegyzéke Az Új Symposion avantgárd attitűdje nem elsősorban esztétikailag, ha­nem radikális világértelmezési, világrombolási öndefinícióként értendő. A hatvanas évek közepén, Magyarországon - és persze a Felvidéken és Er­délyben - ez az attitűd a „soha nem remélt szabadságot” jelképezhette még akkor is, ha olykor érkeztek hírek a lap vagy egyik legendás szerkesztője, Tolnai Ottó elleni támadásokról, vagy 1983-ban a Sziveri-féle szerkesztőség menesztéséről, az utána létrejött Új Symposion elleni bojkottról és más olyan jelenségekről, amelyek legalábbis áthallásokat tettek lehetővé. Megjegyzen­dő például, hogy ugyanebben az időben zajlott a Mozgó Világ ellen indított hadjárat Magyarországon. Az Új Symposion a hatvanas-hetvenes években fogalommá vált az egész magyar nyelvterületen, egy olyan szellemi, irodalmi műhelyt és moz­galmat jelölt, amely a Vajdaságban nemcsak egy-két-három későbbi nemze­dék indulására hatott döntő erővel, hanem az egész vajdasági magyar iroda­lom elmúlt évtizedekben arculatára is. Sőt, hatóköre még azon túl is terjedt: a hatvanas-hetvenes években a korabeli egyetemes magyar irodalomban ural­kodó beszédmódokhoz, stílusirányokhoz képest radikálisan más, leginkább klasszikus avantgárd és neoavantgárd ihletésű, a szélsőséges kísérletezést is felvállaló törekvéseivel felhívta a figyelmet az irodalmi alkotásmódok plura­lizmusára és - mivel legjelesebb szerzőinek alkotásaival érdemben tágította és gazdagította az egyetemes magyar irodalom szemhatárát - a magyar iro­dalom értékszerkezetének többpólusosságára is. EMIGRÁCIÓS LAPOK, FOLYÓIRATOK Bécsi Napló „Az ausztriai magyarok lapjaként” 1980 márciusában indult az Ausztriai Ma­gyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége kiadásában. Alapítói­nak szándéka szerint célja az ausztriai magyarok pluralista demokrata szelle­miségének ápolása és az ausztriai magyar népcsoport identitásának védelme. Kéthavonként jelent meg, a tájékoztatáson kívül teret nyújtva az irodal­mi műveltség és a magyarságismeret gazdagításának is. Szerkesztője 1980 és 1984 között Hanák Tibor volt. 1985-től Deák Ernő szerkeszti. Rendszeres szerzői közé tartozott és tartozik többek között Cs. Szabó László, Monosz- lóy Dezső, Gosztonyi Péter, Czigány Lóránt, Juhász Sári, Kabdebó Tamás, 333

Next

/
Thumbnails
Contents