Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Folyóiratok jegyzéke
Forrásvidék Összeállította: Szeredi Pál első írásai publikálását. Szerepe cáfolhatatlan a magyar szociográfia szemléleti és módszertani megújításában is. Anóka Eszter, Diósi Ágnes, Szabó Lívia, Berkovits György, Csalog Zsolt, Kőbányai János, Tar Sándor pályaindulásában is fontos szerepet játszott, miközben az idősebb generáció néhány alkotójához, Mészöly Miklóshoz, Ottlik Gézához, Pilinszky Jánoshoz is utat talált. A lap fórumot teremtett közéleti vitáknak is. A legnagyobb érdeklődést kiváltó oktatásügyi vita (1980-1982) mellett a hagyományról (1977-78), a családról (1982-83), az egyetemi reformról (1982-83), a nemzettudatról (1983), a magyarországi kórházak helyzetéről (1982-83) és a gazdasági reformról (1982-83) szóló polémia emelhető ki. 1983 szeptemberében leváltották a lap főszerkesztőjét. Kulin Ferencet, amelynek nyomán a teljes szerkesztőség felmondott, majd a korszakban példátlan tiltakozási, egyúttal a folyóirat mellett kiálló szolidaritási akció bontakozott ki. A lehetetlen helyzetet a hatalom úgy oldotta meg, hogy a régi címmel, de teljesen új szerző és szerkesztőgárdával indította újra a folyóiratot. Az „új Mozgó” elődjének elismertségét nem érte el, ám a rendszerváltoztatás folyamatában több olyan írást is közölt, mely figyelmet érdemelt. Nagyvilág A Nagyvilág 1956 októberében jelent meg először, világirodalmi havi folyóiratként, a Magyar írók Szövetsége kiadásában, majd megjelenése rövid időre szünetelt. 1957 tavaszán jelentkezett második számával, Gereblyés László, később Kardos László főszerkesztésével. Az első évfolyamok a modern világirodalom múltjára is kitekintést adtak. Tanulmányokat jelentettek meg Blok, Babel, Pirandello, Carducci, Kafka, Joyce és Rimbaud, Apollinaire, Blake művészetéről, részleteket közöltek műveikből. A Nagyvilág fő törekvése az élő világirodalom bemutatása volt, szerkesztőinek sikerült arányosan tájékozódni és tájékoztatni a keleti és nyugati országok, a kis és nagy nyelvek irodalmi terméséből. 1957-ben Brecht, Thomas Mann, Krleza, Arghezi, Hesse, Iwaszkiewicz, Dürrenmatt, Böll, Solohov, Vercors, Anouilh, Camus már kiemelt szerzőik közé számítottak. Színvonalas esszéíró gárda támogatta a lapot: Kardos László, Kéry László, Ungvári Tamás, Szobotka Tibor, Vajda György Mihály, Szabolcsi Miklós, Rónay György, Szentkuthy Miklós és 320
