Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Folyóiratok jegyzéke
Forrás vidék Összeállította: Szeredi Pál Pál és Németh László egy-egy írása. Később Kodolányi János, Sinka István, illetve a már ismert írók, Darvas József, Jékely Zoltán, Rónay György, Veres Péter írásai mellett folyamatosan bemutatkozhattak a fiatalabb nemzedékek képviselői (Csoóri Sándor, Mészöly Miklós, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János, Sarkadi Imre is). 1960 folyamán a Kortársban 29 vers jelent meg Illyés Gyulától. A folyóirat szépirodalmi művek, tanulmányok, esszék, kritikák mellett szociográfiai írásokat is közreadott, s mindezek mellett a színház, a film, a zene és a képzőművészet jeles eseményeit is figyelemmel kísérte. 1965 februárjától a Kortársnak elsősorban a természet- és társadalomtudományos témákat kellett feldolgoznia az irodalom mellett. A lap főszerkesztőjét felszólították, hogy bővítse azoknak az íróknak a körét, akik szocialista alapon hozzászólnak irodalmon kívüli közérdekű, társadalmi problémákhoz is. Illyés Gyula írta a Kortárs helyével és szerepével kapcsolatban egyik programadó, 1967-ben publikált cikkében: A Kortársa/ a történelmi szerepű nagy magyar folyóiratok utódjának szeretném, ha látná egy tisztultabb jövő. A Kortárs szerkesztői: Darvas József, Tolnai Gábor (1957-1962), Király István (1962-1963), Simon István (1964-1970), Kovács Sándor Iván (1971-1982), Száraz György (1983-1988), Thiery Árpád (1989-1990) és Kis Pintér Imre (1991-től). Kritika 1963-ban jelent meg Budapesten az irodalomelméleti és kritikai lap alcímmel ellátott folyóirat első száma. Kiadójaként az MTA Irodalomtörténeti Intézete, az Irodalomtörténeti Társaság és a Magyar írók Szövetsége szerepelt. Szerkesztői Diószegi András és Wéber Antal lettek, a lapot Pándi Pál felügyelte, aki saját személyében is biztosította a marxista elkötelezettségű és szemléletű írások lapban történő megjelenését. Munkánk alapjának a marxista esztétika és irodalomelmélet problémáinak kidolgozását tekintjük. Ez az élő hazai és világirodalom eszmei és esztétikai fényeinek vizsgálatát, szembesítését és elméleti általánosítását, szilárd és valósághű marxista teória kidolgozását jelenti. A kritikának mércét kell tudni adnia az eleven jelenségek, a születő új művek értékeléséhez - fogalmazták meg a szerkesztők a lap célját az első szám bevezetőjében. A folyóirat azonban jó néhány nevezetes vitát kezdeményezett, és ráirányította a figyelmet más folyóiratokban és fórumokon folyó eszmecserékre 316
