Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Szeredi Pál: „Őrizd az embert”
Forrásvidék Szeredi Pál kultúrpolitika. 1956 októberét követően nem kerülhettek moziba a Keserű igazság684 * 686 687, az Eltiisszentett birodalom685 és a Nagyrozsdási eset686 című filmek, a Csodacsatár687 című Keleti Márton-alkotást pedig újra kellett forgatni. Említhetjük a későbbiekből Bacsó Péter 1969-ben forgatott 7anwját, vagy Gazdag Gyula 1974-ben készült Bástyasétány ,74 című filmjét, amelyet Szabó B. István, a Filmfőigazgatóság vezetője a film „esztétikai, ideológiai zavarossága” miatt nem javasolt vetítésre, esetleg Jeles András 1983-ban elkészített Alombrigád című alkotását, mely az utolsó betiltott film volt a rendszerváltoztatást megelőzően. Az 1956-os népfelkelés és nemzeti szabadságharc leverése és a rendszerváltoztatást célegyenesbe állító 1987-es első lakiteleki találkozó közötti három évtizedben a nemzeti demokraták a szellemi ellenállás terepének tekintették a kulturális élet különböző színtereit. Nem ellenzékei voltak a rendszernek, sok esetben elfogadták a Kádár-korszak korlátáit, s annak bővítését próbálták kicsikarni, viszont ellenálltak a nemzeti kultúrát veszélyeztető intézkedéseknek, és amikor arra szükség volt - szembe kerülve a hatalommal - megtagadták a szabályok betartását.688 Anélkül, hogy részletesebb elemzésbe bocsátkoznánk, a korszak általános leírásához mindenképpen meg kell említenünk azokat a kulturális irányzatokat, melyek általánosságban és - néhány később említett esetben - konkrétan is jelen voltak a művészetek világában. Álláspontunk szerint a két nagy áramlatot - a népi-nemzeti és a polgári liberális - érdemes tovább bontani, 684 Rendezője Várkonyi Zoltán volt, és egy tragédiával végződött erőltetett építkezésről szóló történetet mondott el. í,8? Banovich Tamás mesefilmje azért maradt dobozban, mert a főszereplő király erőszakossága kísértetiesen hasonlított Rákosi Mátyás diktatúrájához. 686 Kalmár László filmje a szocializmus korrupcióját figurázta ki, ezért csak 1984-ben kerülhetett bemutatásra. 687 Keleti Márton filmjét azért kellett újraforgatni, mert a filmben szerepelt Puskás Ferenc is, aki 1956-ban elhagyta az országot, ezért személyét ki akarták iktatni a köztudatból. 688 Az 1988. szeptember 3-án Lakiteleken elfogadott Alapítólevél így fogalmazta meg a Magyar Demokrata Fórum politikai célkitűzését: „a mozgalomnak a saját útján kell kibontakoznia, nem fogadja el sem a kormánypártiság, sem az ellenzékiség címkéit és választási kényszereit; bár a többpártrendszer kialakulását szükségesnek és elkerülhetetlennek tartja a demokratizálás folyamatában, a jelen körülmények között nincs szándékában párttá szerveződni, meg akarja őrizni minden tisztességes, magyar érdekű gondolat és kezdeményezés számára nyitott, koalíciós mozgalmi jellegét.” 284
