Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Szekér Nóra: A diktatúra „kis körei”
A diktatúra „kis körei” E módszertan az ügynökre sok feladatot rótt. De az ügynök nemcsak mint az információk forrása vagy mint egy közösség bomlasztását segítő végrehajtó volt fontos, hanem önmagában az ügynök léttel való manipulálás is az eszköztár fontos részét jelentette. Ha egy személy közösségi aktivitását visszafogni igyekeztek, elég volt ügynöknek beszervezni, aki az esetek többségében inkább kerülte a társaságot, minthogy jelentést adjon róla. A lejáratásnak gyakori útja volt, hogy az illetőt olyan helyzetbe hozták, ami alapján mindenki azt felételezte róla, hogy ő a társaságba beépített ember. Egy jellegzetes példa a sok közül: „Feldolgozás alatt tartottunk egy széles körű laza csoportosulást. Miután az operatív tiszt fénykép alapján mindenkit ismert, a várakozók között kiszemelt áldozathoz odaköszönt, hogy »Üdvözlöm, Karcsi bácsi«. Rögtön megindult a vita, hogy honnan ismered a nyomozót, miért volt olyan barátságos hozzád, stb. Az illető személy [...] próbált védekezni, hogy nem ismeri, meg hogy csak véletlen lehetett, stb. A csoport a magyarázatot nem fogadta el és [...] közölték Karcsi bácsival, hogy sok mindent feltételeztek róla, de azt nem, hogy ő miatta kerülnek a rendőrségre, így a marakodás már ott megindult, ami csak tovább fokozódott és a csoport felbomlásához vezetett.”52 Az álhírek terjesztése, feszültség és bizalmatlanság gerjesztése, ellentétek kijátszása, személyes érzékenységek és kisstílű botlások kihasználása mind része volt a taktikának, ahol a névtelen levelektől a hivatalos szervek segítségül hívásáig mindenféle eszköz alkalmazva volt. Ez a személyekre szabott munkamódszer azonban több tudást és figyelmet várt el az állambiztonságtól, mint a hagyományos direkt megfélemlítés, hiszen ismerni kellett az egyes személyek jellemvonásait az érzékenységekkel és botlásokkal együtt. Jól jellemzi ezt a helyzetet Bodrogi László őrnagy id. Antall József kihallgatásáról készült feljegyzése, amelyben feszélyezetlen beszélgetésre kéri a kihallgatottat, mondván, hogy ez illik igazán Antall József személyiségéhez. „Erre ő nagyot nevetett, és megjegyezte, úgy látom, nagyon jól ismersz engem.”53 A feladat komolysága Agócs jegyzetében is megjelenik: „Nyilvánvaló, hogy ezen realizálások nem könnyűek, sokkal nagyobb felkészülést, sokoldalúságot, színvonalasabb munkát követelnek meg, hiszen nem csupán az történik, hogy valakit, más személyek tanúvallomása alapján egyszerűen 52 Uo. 38-39. 53 Idézi: Rainer M. János: Jelentések hálójában. Antall József és az állambiztonság emberei, 1957-1989. Budapest, 1956-os Intézet, 2008,51-52. 27
