Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Szekér Nóra: „Leltárhiány”
„Leltárhiány” szorulására vall. [...] Ezért kényszerült az állami irányítás Kulin Ferenc elvtársat főszerkesztői tisztségéből felmenteni ,661 A Mozgó Világgal szembeni hatalmi bizalmatlanság más tőről fakadt, mint a Tiszatáj körüli irányzatosodás okozta aggodalom. Sőt, a fenntartások hátterében itt nem az egységes értékrend kikristályosodása, sokkal inkább a sokféle irányultságból érkező szerzők és gondolatok egymásra találása állt. Ettől „a szellemi koalíciótól” a hatalom legalább olyan erősen félt, mint az önálló és markáns karakterrel bíró eszmei irányultságoktól. A Mozgó esetében ennek az egymásra találásnak az alapját - ugyancsak aggasztó jelenségként a hatalom számára - a rendszerhez való igazodási kényszer hiánya jelentette. „A Mozgó Világ nem valamiféle szellemi irányzat volt, hanem elsősorban morális csoportosulás - fogalmaz Alexa Károly, a lap főszerkesztő-helyettese. - Nem volt egységes politikai-ideológiai-szellemi és ízlésiránya a lapnak, mindenféle írások belekerülhettek, amelyek máshol kimaradtak.” Amit ezzel a lap üzent Alexa megfogalmazása szerint, „hogy ebben a szerkezetben is van mód arra, hogy valamiféle szabadság-hányadossal »jelen« lehet lenni.”662 Ez „a valamiféle szabadság-hányadosra” való igény olyan elemi volt nemcsak az írni vágyók, hanem az értelmiség széles rétegeiben, hogy valóságos mozgalom formálódott a lap köré. Tucatjával alakultak a Mozgó-klubok, és színháznyian tolongtak az országosan szerveződő Mozgó-esteken. Ez nyugtalanító jelenség volt. A hatalom részéről a publicisztikák körül is rendszeresek voltak a kifogások: Alexa Illyés-összeállítása, Köteles Pál Teleki cikke, Csoóri Sándor (fentebb idézett) interjúja, Mészöly Miklós, Esterházy Péter, Könczöl Csaba, Radnóti Sándor, Tamás Gáspár Miklós „negativista és nihilista” írásai kiváltották a hivatalos pártkritikát.663 Ami azonban eldöntötte a lap sorsát, az nem is annyira az írások hangvétele, hanem sokkal inkább a markánsan önálló gondolkodást képviselő szerzői gárda és a mögötte felsorakozó olvasói hátország volt. Kulin Ferenc megfogalmazása szerint: „Hiába próbálta a kultúrpolitika úgy minősíteni, hogy a Mozgó közléspolitikai 661 Zöldi László: Szigorítás vagy következetesség? Beszélgetés Tóth Dezső miniszterhelyettessel. Élet és Irodalom, 1983. 09. 23. 6—7. 662 Csáki Judit - Kovács Dezső: Rejtőzködő legendárium, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990,298. 663 Részletesen lásd: Révész i. m. 1997, 316-334. Németh György: A Mozgó Világ története, 1971-1983. Budapest, Palatínus, 2002. Kasza László: A „Mozgó Világ” ügye. Irodalmi Újság, 1984/1,11. 277
