Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Szekér Nóra: „Leltárhiány”
Forrás vidék Szekér Nóra figyelmét: a Hurálból ismerte-e valaki Ilia Mihályt, vagy fordítva. [...] Tény, hogy 1972-ben nevezték ki a Tiszatáj főszerkesztőjévé. [... ] Egyik első útja a Hurálba vezetett: támogassuk minden lehetséges módon a folyóiratot. írjunk oda mindent, amit lehet. Vonjunk be másokat is. Ilia jókor jött gesztusa [...] valósággal szárnyakat adott a társaságnak. Rendszeres publikálási lehetőséget, mondhatni cselekvési teret nyitott előttünk. Mintha hirtelen egy égből hullott folyóirat pottyant volna az ölünkbe. A Hurál, mint a főszerkesztő is hangoztatta, a Tiszatáj pesti bázisa, mintegy a kirendeltsége lett. Amíg lehetett. Amíg pártközpont és kiterjedt irodalmi segédhada hagyta, éberségük engedte, hogy Ilia Mihály szerkessze a lapot.”626 A Tiszatáj 1972. júniusi Dózsa-száma már a Hurál együttműködésével készült, melyet - egy ügynökjelentés tanúbizonysága szerint - július 26-án, az Adám sörözőben tartott összejövetelen „nagy eseményként könyveltek el.” Úgy értékeltek, hogy „ez az első politikai tett”, ami azt jelenti, hogy „életjelet adtak magukról”.627 Újabb nagy esemény volt Für Lajos Milyen nyelven beszélnek a székelyek? című írása az augusztusi számban, ahol Für arra kereste a választ, hogy az egyetemre felvételiző fiatalok miért nem képesek erre a kérdésre válaszolni. Az elemzés ugyancsak mélyen érintette a kultúrpolitika és a hatalom nemzeti érdekérvényesítésének gyengeségeit. A Tiszatáj mindeközben - nem függetlenül a Hurál-kör bekapcsolódásától - országos jelentőségű lappá érett, ahol az irodalom legrangosabb szerzői publikáltak: Illyés Gyula, Németh László, Tamási Áron, Jékely Zoltán, Kányádi Sándor, Pilinszky János, Nagy László, Páskándi Géza, Galgó- czi Erzsébet és még számosán. A lap a hivatalos hangvételtől elütő módon foglalkozott Kelet-Közép-Európa kérdésével, a határon túliak helyzetével, a magyar szellemi élet válságjelenségeivel, a szociális problémákkal, a magyarság történelmi múltjával. A szegedi folyóirat az egyik legkeresettebb lappá vált.628 A Hurál-kör öntudatosodása és önkifejezésének lehetőségei kiváltották a hatalom ellenlépéseit. Hol állambiztonsági eszközökkel, hol ajánlatokkal, hol retorzióval, hol a kettőt egybeolvasztva kezelték a számukra 626 Für i.m. 2007,125. 627 Szőnyei Tamás: Titkos írás. Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet, 1956-1990. II. Budapest, Nórán, 2012, 568. 628 Gyuris György: A Tiszatáj fél évszázada, 1947-1997. Szeged, Somogyi-könyvtár, 1997, 101. 264
