Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Szekér Nóra: „Leltárhiány”
Fonásvidék Szekér Nóra akarva-akaratlanul is maga után hozta, hogy egyes személyek, szerkesztőségek, „ügyek” körül - a hatalom nemtetszése ellenére is - szekértáborok formálódtak.614 1965-ben a budapesti tudományegyetem bölcsészkarán szerveződött meg a Kilencek költői kör (Győri László, Kiss Benedek, Konczek József, Kovács István, Mezey Katalin, Oláh János, Péntek Imre, Rózsa Endre, Utassy József). Az Elérhetetlen föld című antológiájuk - miután betiltási huzavonával és egyéb konfrontációkkal kisérve 1969-ben megjelent - Kossuth Klubban tartott bemutatója „egy generáció egymásra találásának jelképévé vált.”615 A miskolci Napjaink folyóirat körül alakult ki a Hetek költői csoportja (Serfőző Simon, Ágh István, Bella István, Buda Ferenc, Kalász László, Raffai Sarolta, Ratkó József), akik ugyancsak vállalták a szociális, kulturális és egyéb társadalmi problémák nemzeti sorskérdésként való értelmezését. Mert mit tehet az ember? Szüntelenül, újból és újból meggondolja: igaza van-e, helyes-e, jó-e, amit csinál. S teszi ezt azért, mert bűntelenül és tisztán akar élni, mert nem akar részesévé lenni a kor bűneinek és tévedéseinek. [...] Éppen ez okból vonja ki magát a mindenkori hatalom köréből, amely csupán arra szolgál, hogy egy-egy nemzet napi gondjait elhallgassa vagy megoldja, s emellett arra, hogy az éppen szükségesnek és megengedhetőnek vélt mennyiségű és minőségű szabadság ki porciózására ügyeljen. Kivonja magát a hatalom köréből azért is, hogy korának és kortársainak viselt dolgait józanul, pontosan és elfogulatlanul ítélhesse meg; mert nem eszmét, hanem embert akar szolgálni. [...] Mit tehet ma ezért a költő? [...] Ebben a világban még nincs annyi szabadság, hogy az emberek felismerhessék: a szabadság több és jobb, emberhez méltóbb a mainál. A költőnek erről a szabadságról kell beszélnie, másképp a nyelve kiürül, ellepi a penész, szavai megöregednek, kihalnak. A költő munkáját az Idő, a kor, amelyben él, jelöli ki616 - fogalmazta meg szellemi programjukat Ratkó József. 1968-ban többek között Csoóri Sándor felvetése nyomán Horgas Béla és Levendel Júlia Eszmélet címmel önálló lap indítását kezdeményezték Aczél Györgynél. A lapot nem engedélyezték, de ennek egyértelmű kimondását hosszas hitegetés és huzavona előzte meg. Ez idő alatt a kezdeményezés 614 Huszár i. m. 1990,73. 615 Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban, 1956-1987. Pilisz- szentkereszt, Barangoló, 2015,212. 616 Ratkó József: A szabadságról kell beszélni. Napjaink, 1968/12,3. 260
