Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Szekér Nóra: A diktatúra „kis körei”
A diktatúra „kis körei” Az értelmiség konszolidálásának úgy kellett megtörténnie, hogy köreik semmi esetre se válhassanak önálló elképzeléseiket érvényesíteni tudó, önmagukat egységes és szuverén csoportokként értelmező „erőtényezőkké”. „Nem biztosíthatunk [...] egyetlen irányzatnak sem önálló szervezeti és gazdasági keretet. Ilyen keretek biztosítása ma azt jelentené, hogy egyes írói csoportok politikai gócokká válnának”37 - ahogy azt az MSZMP határozataként kiadott Művelődéspolitikai irányelvek megfogalmazta. A nem kommunista alapokon gondolkodó „szövetségesekkel” a Kádár-rendszer csakis egyéni szinten, az összetartozás tudatának feladása mellett tartotta elképzelhetőnek a kiegyezést. Nem a szellemi élet kiteljesítése, sokkal inkább a polarizálása volt az, ami az aczéli kultúrpolitika törekvéseit meghatározta. Ennek eredményeképpen a magyar kultúrát benépesítette a magányosan alkotó szabadgondolkodók elefántcsonttornyainak sokasága. „Megvagyunk; morózusan, hallgatagon, visszahúzódva”38 - írta levelében Kodolányi Jánosnak Szabó Lőrinc. Pozsgay Imre ezt így fogalmazta meg: „Különösen a társadalomtudományok vidékén csináltak rezervátumot, ahol megfelelő egzisztenciális biztonság mellett a saját levében főhetett az értelmiség, kikapcsolva a társadalom életéből.”39 Ebből fakadt, hogy a rendszerrel való konfrontálódás mögött, akár egy szerző szilenciumáról, akár egy lap - mint a Tiszatáj vagy a Mozgó Világ - betiltásáról, vagy egy önálló folyóirat - mint például az Eszmélet és a Hitel - beindításáért folyó küzdelemről volt szó, nem önmagában a „radikális” gondolatok megfogalmazása állt, hanem ott volt az önszerveződés és a közösség jogáért folyó küzdelem is. * Aczél György bár kultúrpolitikus volt, a legnagyobb hatásúak egyike, mindemellett és mindezek felett hatalomtechnikus is, aki a hatalomgyakorlás kifinomult formájának kivitelezését a kultúrából kiindulva látta 37 A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1956-1962. Szerk. Vass Henrik, Ságvári Ágnes. Budapest, Kossuth, 1973, 268. Idézi: Révész i. m. 1997, 102. 38 A levél kelte: 1957. február 26. In: Szabó Lőrinc: Napló, levelek, cikkek. Budapest, Szépirodalmi, 1974, 594. Idézi: Standeisky Éva: Az írók és a hatalom, 1956-1963. Budapest, 1956-os Intézet, 1996. 39 Pogonyi i.m. 1992, 23. 23
