Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Juhász-Pintér Pál: „Magánügy vagy közügy?”
Forrásvidék Juhász-Pintér Pál erkölcsi szempontjai érvényesítéséhez valamiféle tudományos alap kimunkálására lenne szükség. Ezáltal lehetne megismerni azt a társadalmi csoportot, akik teljesen gyermektelenek, akik még a megfelelő életkörülmények, jó kereseti viszonyok között sem kívánnak gyermeket vállalni. Amennyiben ez az ismeret rendelkezésre áll, akkor lehet esély az író szerint a probléma kezelésére.553 A továbbiakban Veres igyekezett a sokszor emlegetett problémák, így például a lakáshiány, kevés családi segély vagy az egyre gyakrabban jelentkező élvezetvallás mögé nézni, ezeken túllépni, és megfogalmazni egy általános érvényű tézist, amely valóban kiváltója lehet a népességfogyásnak. Az ő esetében ez elsősorban a hitetlenség és reménytelenség, amely meglátása szerint nagyban jellemzi kora magyar társadalmát. Veres ezt úgy fogalmazta meg, hogy reményt kell ébreszteni a magyar népben a szocialista rendszer, ,v abban mind a családok, mint a nemzet jövőjéhez, azokban az emberekben is, amik ma még hitetlenek,554 Az mindenképp helytálló gondolat, hogy a nép, a nemzet romlásának, a deviáns viselkedési formák tömeges megjelenésének kiváltója lehet, ha széles társadalmi rétegek veszítik el hitüket a jövőben, ha nincsenek szilárd erkölcsi alapok, amelyekre építkezni lehet. Hogy ne csak a népességfogyást említsük, az öngyilkosság, az alkoholizmus kérdése is erről a tőről fakad. A helyzet érzékeltetése miatt érdemes megjegyezni, hogy az 1960-as évektől 1987-ig egyenletesen emelkedett a magyar öngyilkossági ráta, amellyel „biztosítottuk” vezető helyünket az európai országok között. Az már további vitákat eredményezhetne, hogy éppen az a szocialista rend, amely az írás megszületésekor körülvette a magyar társadalmat, menynyire engedett volna teret annak a fajta reménységnek, Veres vizionált. Feltehetjük a kérdést úgy is, hogy maga a szocialista rendszer mennyiben hordozta magában a társadalmi devianciák kialakulásának szükségességét. Ez a kérdés Veresnél nem merül fel. Erki Edit Ok vagy okozat címmel írt munkájában fontos megállapításokat tett azzal, hogy sorra vette a népesedés alakulása szempontjából releváns társadalmi változásokat.555 Nem elhanyagolható szempont ugyanis az a fajta társadalmi átrétegződés, amelynek eredményeként a mezőgazdasági népesség 553 Uo. 554 Uo. 555 Erki Edit: Ok vagy okozat? Élet és Irodalom, 1964. 03. 21.5-6. 236
