Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Juhász-Pintér Pál: „Magánügy vagy közügy?”
Forrásvidék Juhász-Pintér Pál világháború alatt bekövetkezett veszteségek, illetve a közvetlenül a háborút követő, sok esetben kényszerű népességmozgások. A népesség jelentős csökkenésének veszélye elsősorban a ’60-as évek elejétől kezdte mind jobban áthatni a közgondolkodást - ami nem elválasztható attól a ténytől, hogy ezekben az években Magyarországon volt a legalacsonyabb a nyers születési arányszám Európában. A politika a népesedési folyamatokba korábban is igyekezett beavatkozni. Elég csak az abortuszok engedélyezésének megszigorítása gondolni - a Ratkó-féle egészségügyi miniszteri utasítás értelmében büntették az illegális terhességmegszakítást. A tiltás azonban e formájában csak egy évig volt érvényben, 1954-ben már enyhítésre került sor, 1956 júniusától pedig a terhességmegszakításokat lényegében feltétel nélkül engedélyezték. (Nem csekély szerepet játszott ebben az a tény, hogy a Szovjetunióban 1955-ben vált teljesen szabaddá az abortusz.) A legalizálást követően gyors ütemben emelkedett a terhességmegszakítások száma. A születésszám gyors visszaesése is közrejátszott abban, hogy 1959-ben már több abortuszra került sor, mint ahány gyermek született. Az „abortuszjárvány” az 1960-as évek végén tetőzött, évi 200 ezer feletti számmal. Ekkor minden második ismertté vált terhesség végződött művi vetéléssel, 100 élve születésre pedig 134 terhességmegszakítás jutott.545 A termékenység rendkívül gyors visszaesésére reagálva különböző ösztönző intézkedéseket vezettek be: ezek közé tartoztak a különböző lakáskedvezmények, a családi pótlék összegének megemelése és kiterjesztése, illetve a gyermekgondozási segély 1968-ban történő bevezetése. Miután lényeges javulás nem következett be, 1973-ban a politikai vezetés népesedéspolitikai programot dolgozott ki. Az új intézkedések népesedési hatása azonban ismét csak átmeneti jellegű volt. Az 1980-as évek már a népesség természetes fogyásának időszaka. Ezt egy másik negatív társadalmi jelenség kísérte, illetve okozta: a halandóságban - főként a középkorú férfiak halandóságában - bekövetkezett romlás, ami különösen azok után volt érzékeny jelenség, hogy a ’60-as évek közepéig látványos javulás volt tetten érhető ezen a területen. Természetszerű, hogy a népesedéssel kapcsolatban a hivatalos politikai intézkedések mellett társadalmi párbeszéd alakult ki, jelentős részben a 545 Kamarás Ferenc: Terhességmegszakítások Magyarországon. In: Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről. Szerk. Pongrácz Tibomé, Tóth István György. Budapest, TÁRKI-Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága, 1999,195. 232
