Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Kávássy János Előd: Álomföld
Álomföld — történelemből indul ki: „.. .nem egy anyától lettünk, de egy sors tejét szít- tuk. Ez a közös tej üt ki történetünk, társadalmunk és politikai küzdelmeink hasonlóságában” - magyarázza a „tejtestvérek” metaforáját 1940-ben (Most, punte, silta). \...] A kelet-közép-európai régió sajátosságainak fölvázolása, különösen pedig azoknak a tanulságoknak az összegezése, melyeket a párhuzamos fejlődésből lehetett levonni a magyar kultúra jellegének és helyének megértéséhez, a Habsburg- és németellenes mozzanatok hangsúlyozása - egészében kétségkívül eredeti teljesítménynek tekinthető. írónk a régió jellegzetességeit első rendjűjen a történelmi párhuzamokkal, a közös sorssal magyarázza tehát. [...] A harmincas évek elején a magyar kultúra jellegét és helyét Európában ebben a közös köztes helyzetében látja megra- gadhatónak. Azzal jellemzi a kelet-közép-európai régiót, hogy se nem nyugat-, se nem kelet-európai. Érvényesültek ugyan története során a nyugat-európai hatások, de teljesen nem hatották át az itt élő népek kultúráját. [...] A köztes helyzetet, a sajátos önálló tulajdonságokkal bíró kelet-kö- zép-európai sáv képletét fölváltja egy dichotóm modellben megrajzolt Európa, ahol Nyugat és Kelet két egymástól alapvetően különböző tartomány, s a magyar kultúrát a másik, a keleti Európában tartja csak értelmezhetőnek. A külön hivatással bíró Közép-Európa vagy Duna-Európa sokban emlékeztet a magyar nemzeti ideológiának arra a mítoszára, mely a magyarság helyét Nyugat és Kelet között határozta meg, úgy jellemezte, hogy elszakadt Kelettől és nem érkezett meg Nyugatra. [...] Annak a képzetnek, hogy a magyarság Kelet népe, hosszú és szerteágazó története van, a középkori krónikáktól a nemzeti ideológia romantikus mitológiájáig. A nemzetté válás folyamatában a keleti származás valós ténye különféle ideológiai tartalmakat és célkitűzéseket jelölt. Amikor Németh László a Közép-Európa, Duna-Eu- rópa megjelölés helyett egyre gyakrabban használja a Kelet-Európa elnevezést, szemléletében az a felfogás jelenik meg, amelyik Európát két egymástól különböző térfélre osztja. [...] A hazai publicisztikában 1940-ben heves vita folyt arról, hogy melyik európai régióba tartozik Magyarország, s milyen vonások alapján lehet meghatározni a kultúr morfológiai régiók határait. Németh László ekkorra már egyértelműen a kelet-európai orientáció híve, az előbb idézett írásában így fogalmaz: „A magyar író... testvéreit Kelet népei közt keresi. [...] A mi sorsunk, gondolkodásunk igazi rokonai Kelet-Eu- rópa népei - a Szudétáktól az Urálig s az északi vizektől az Egei-tengerig.” Nem kívánja azonban tagadni, hogy az európai kultúra, a Nyugat öröksége is meghatározó volt a magyarság számára: „A hangos vita, hogy Nyugat 181
