Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Szekér Nóra: A diktatúra „kis körei”
Forrás vidék Szekér Nóra Ebben azonban Aczél személyes képességeinek meghatározó jelentősége volt. Kádár választása pontosan ezek miatt a képességek miatt esett rá, amikor a „konszolidáció” útjára lépve a kultúra irányítását rábízta. Aczél György nagyon mélyről jött, ami talán párthűségének az alapját is jelentette. Nyolcéves korában, hentessegéd édesapja halála után árvaházba került, az elemi polgári iskolát igazolhatóan harmadikig végezte el, később egy bentlakásos iskolában szerzett kőműves-segédlevelet, bár dokumentumokkal ez sem igazolható. Mostohaapja feljelentése alapján többször állt gyermekbíróság előtt.11 Az utcagyereklétből 14 éves kora körül szakadt ki, ekkor kapcsolódott be az ifjúsági cionista mozgalomba, majd 1935-ben csatlakozott az illegális kommunista párthoz. Ezzel kezdődött Aczél értelmiségi „életformája”. Intézményi keretek között továbbra sem folytatott tanulmányokat (kivéve azt a fél évet, amit a Színművészeti Főiskolán töltött), és kenyerét még sokáig kétkezi munkával kereste, de autodidakta módon intenzív tanulásba kezdett. Számos meghatározó - és nem csak kommunista - értelmiségi társaságnak lett bennfentes tagja. Aczél bekerült - Révész Sándor szavaival - a Hor- thy-korszak rendjét tagadó intelligencia szolidaritási körébe.12 Szerb Antal, Bálint György, Kovács Margit, Vas István, Füst Milán, Illyés Gyula, Ott- lik Géza, Örley István, József Attila és még sokan ismerősei közé tartoztak. Megismerte a magyar szellemi élet irányzatait, értékeit, nagy egyéniségeit. Megtapasztalta a sokféle szellemi irányultságú kör nácizmussal szembeni munkáját, ahol ő is aktívan részt vett az embermentésben. A két világháború közötti időszak éveiben szerzett szellemi élmények sokban hozzájárulhattak ahhoz, hogy bár a cionista mozgalomból indult, kultúrpolitikusként és magánemberként is az asszimilációban gondolkodott.13 Mikor a háború éveiben kikeresztelkedett, Radnóti Miklóst választotta keresztapjának. Aczél a kapcsolatait, mint vérbeli társasági ember ápolta és építette, és mire hatalmi pozícióba került, „negyedszázada halmozódó kapcsolati tőke”14 állt mögötte, ahol ismerte mindenkinek a helyét, szerepét, tekintélyét, gyengéit és értékét. Ez a tudás és kapcsolati háttér meghatározó jelentőséggel bírt a „szövetségi politika” kivitelezésében. 11 Révész i. m. 1997, 9. 12 Uo. 14. 13 Lásd: Varga Ágota: Aczél-történetek. Budapest, Alexandra, 2013,56. 14 Révész i. m. 1997. 16
