Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Szeredi Pál: Nemzetépítés surranópályán
Nemzetépítés surranópályán nemzeteszményt a racionalitáson felépülő tudatformálás útján kívánta kialakítani. Orwelli gondolat. A hatvanas évek vége, hetvenes évek eleje bebizonyította, hogy a nemzeti demokraták gondolatai budapesti, országos lapokban nem kapnak helyet, vagy ha mégis, akkor támadások sorozatát kell elszenvedniük. Maradtak tehát a vidéki irodalmi, társadalmi kérdésekkel foglalkozó folyóiratok gondolataik kifejtésére. Több mint fél évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy a nemzetállam szerepéről újabb ankét indulhasson. A Tatabányán megjelenő Új Forrásban Szilágyi Ákos348 közölt vitacikket a nemzet és az érték dialektikájáról. Egy nemzet társadalmi életének demokratizált sági fokát önmagában is jól mutatja, mikor és mennyire sikerül elérnie, hogy a „nemzet” (a nemzeti jelleg, nemzeti tudat) ne külön önálló kulturális, ideológiai, művészeti, politikai területe legyen szellemi életének, hanem minden egyes terület sajátos vonása; ne önmagában, önálló témaként szoruljon örökös tisztázásra, elhatárolásra, szembesítésre, ne önmagában legyen érték és mérték, hanem a valóságos emberi értékhez, az etikai, művészi, kulturális, politikai teljesítményekhez kapcsolódva.349 Szilágyi Ákos megdöbbentő nyíltsággal hangoztatta írásában, hogy a hetvenes évekre Magyarországon értékválság alakult ki, a marxista ideológia is válságban van, és ez vezetett oda, hogy Magyarországon a nemzetközpontú értékrend uralkodott el. A Szilágyi írásához hozzászóló Kiss Gy. Csaba mindenekelőtt leszögezte, hazai, s keletközép-európai sajátosság, hogy a nemzeti kérdés - a feudalizmus, a kapitalizmus és a szocialista társadalom korszakában is - nemegyszer dilemmaként, válaszkényszerként jelentkezett, többször úgy látszott: nemzeti érdek és társadalmi haladás keresztezi egymást, csak egymás rovására megvalósítható követelmények,350 A nemzet és érték azonban nem alternatívája egymásnak. Tanulmányában tételesen igazolta végkövetkeztetését, a 20. század mérhetetlenül fölgyorsult változásai között a keletközép-európai ember is meg akarja őrizni saját arcát. Annak a sajátos kulturális konvenciórendszernek, amit nemzetnek hívunk, rendelkeznie kell a megújulás képességével és a viszonylagos állandóság elemeivel is. A gazdasági integrációs 348 Szilágyi Ákos (Budapest, 1950. június 18.) költő, esztéta, szerkesztő. 349 Szilágyi Ákos: Nemzet-központú értéktudat vagy érték-központú nemzettudat? Ideológiatörténeti vizsgálódások. (Vitacikk). Új Forrás, 1979/4, [42—48] 43. 350 Kiss Gy. Csaba: Nemzet és érték nem alternatíva. Hozzászólás Szilágyi Ákos írásához - párbeszéd reményében. Új Forrás, 1979/4, [48-52] 48. 157
