Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Nagymihály Zoltán-Szekér Nóra: Eszme a magasban
Eszme a magasban kötetét is raktárba zárták.258 Nyíltan az 1979. májusi, fiatal írók lakiteleki találkozóján tartott felszólalásában térhetett ki az ügyre, annak (magyar és román) lélektani vonatkozásait egyaránt megpendítve: Nem kell megneveznem, milyen nyelvű akadémiai írószövetségi elnökféle részéről ért támadás igen durván, nyelvünket védő két cikkemért. Fölmerült, igen, már akkor, miért nem feleltem erre én magam. írók vagytok, stílusértők, körötökben meghitten beszélhetek erről is. Ha emlékeztek a két cikkre, azok általánosságban boncolták a kérdést; merőben elvek vonalán, általában, tehát ezúttal is a nemzetiségi elnyomásnak egy-egy, majdnem keser-humoros esetét. Egyetlen egy nemzet megnevezése nélkül. [...] A stílus sokszor sakkjátékhoz hasonlítható. Az egykori jó-iskolájú diák áttételesen sakkot ad a királynőnek, de matt csak akkor van, ha a királynő mozdul. Vitatársam, a nagyrabecsült egyetemi és írószövetségi vezető, megmozdult királynéjával. Oly kemény - sajnálatosan hibás - húzást ejtve, hogy nyomban, a világ előtt, még le is fasisztázott név szerint... Magam is megilletődve olvastam a becsületem kimosdatására készült sorokat.259 Noha olvashattam - ezúttal is azt -, hogy fasiszta ugyan semmiképpen, de nézeteimben hivatalos tudósaink szerint bizony impulzív vagyok, s hogy vitájuk velem nekik is van. A nyilván tárgyilagosságul szánt kifejezés nem volt szerencsés húzás. Olyan értelmezést és visszhangot kapott nemzetközien is, hogy íme, akivel honfitársai is vitáznak, az méltán marasztalható el nem honfitársai részéről is. Az ember ilyenkor már leteszi a fegyvert, és tehetetlenül áll, bízva abban, hogy ez a fajta logika valahol egyszer csak meg fog akadni. Es bízva abban, hogy a szellemi élet sakktábláin sem hiábavaló a játszma, az európai szabályok szerint.260 Egy-egy nemzeti kisebbség - ahogy nemzet is - azzal veszíthet napjainkban versenyt, ha népszaporulatával végzetesen lemarad. Vagyis ha népe közösségétől az egyén nem kap olyan tudatot, hogy utódai számára védelmet is kap: olyan közösséget, melyért egyenként is áldozatot hoz, aggódás nélkül: hittel a jövőben - az idézet újra a Herdernek és Adynak szóló válaszban 258 Jellemző, hogy mindkét, itthon letiltott írás az emigrációban jelent meg. A Fegyelmezetten. Válasz Mihnea Gheorghiunak című szöveg a párizsi Magyar Füzetekben (5. kötet, 1979,13-22.), a Szellem és erőszak pedig Molnár József müncheni nyomdájának reprint kiadásában. 259 Utalás Pach Zsigmond Pál írására. 260 Illyés Gyula: Lehet-e nemzedék? Forrás, 1979/9, [117-123] 120-121. 125
