Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Botlik József: Drúzsba kötve
Drúzsba kötve Csehszlovákia Magyarországot, mert Csehszlovákiához rendelte a Pozsonyligetfalutól délre fekvő három északnyugat-dunántúli községet, összesen 62 km2 területtel. A Prága által szintén igényelt Bezenye és Rajka falvak magyar fennhatóság alatt maradtak. A csehszlovák hatóságok 1948. január 9-10-én vették birtokba a három községet: Oroszvárt, Horvátjárfalut és Dunacsúnt, amelyek a németek kitelepítése után a benépesítésükkel már magyar ajkúak voltak. Közben a Szovjetunió nyomására 1947. július elején Csehszlovákia - ez ügyben is tárgyalt ekkor Moszkvában egy kormányküldöttség, élén Klement Gottwalddal -, visszavonta csatalakozását a Marshall-tervhez. Ennek előzménye, hogy Tomás Garrigue Masaryk fia, Jan Masaryk (1886-1948) külügyminiszter kinyilvánította szándékát a felajánlott nyugati segély elfogadására, amivel kivívta maga ellen Sztálin haragját. Amikor Moszkvába látogatott, a pártfőtitkár alaposan kioktatta, hogy meddig mehet el. Jan Masaryk keserűen jelentette ki, hogy szabad miniszterként utazott Moszkvába, ahonnan szolgaként tért vissza. Egyesek szerint viszont már Moszkvába is Sztálin szolgájaként érkezett, csak még nem tudott róla. A történtek ellenére továbbra is a Gottwald-kormány külügyminisztere maradt, emiatt a kortársak és az utókor egy része elítélte tevékenységét: gyávának és megalkuvónak tartották. A másik oldal szerint viszont bátran szembeszállt a kommunisták diktatórikus törekvéseivel. Mivel Nyugaton a francia és az olasz kommunisták nem tudták megszerezni a hatalmat, Sztálin 1948 elején utasította Klement Gottwaldot és vezérkarát a csehszlovák polgári rendszer teljes felszámolására. Az „ötvenes évek” majd’két évtizede 1948-1965 A döntően szovjet befolyású Szövetséges Ellenőrző Bizottság, a SZEB Csehszlovákiában is gondoskodott arról, hogy a többpárti kormányzat idején belügyminisztérium és a rendvédelmi szervek vezetése minél előbb a kommunisták kezébe kerüljön. Az utóbbiak J. V. Sztálintól a parlamentáris demokrácia lebontására is parancsot kaptak, 1948 februárjában Václav Nősek (1892-1955) belügyminiszter nyíltan a kommunista párt alá helyezte a rendőrséget. Miután a prágai kormány tizenkét polgári párti minisztere tiltakozásul lemondott - kivéve Jan Masaryk külügyminisztert, akit kartársai nem értesítettek szándékukról -, február 25-én Benes köztársasági elnök kinevezte a Klement Gottwald vezette új kormányt. Az országban a CSKP által 43
