Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)

Riba András László: A párt és Enver - örökre veled vagyunk

Táborszemle Riba András László nehézipar erőltetett fejlesztése miatt az életszínvonalat közvetlenül befolyá­soló ágazatok kevés és rossz minőségű termékeket állítottak elő. A tisztoga­tási hullámok kapcsán a nyolcvanas évek egyik meghatározó eseménye - a Hodzsa mellett örök szövetséges második vezető - Mehmet Shehu rejtélyes öngyilkossága volt 1981-ben. Jugoszláv sajtóhírekre hivatkozott ismertetés alapján az AMP PB egyik ülésén erőszakos viszály tört ki, azt követően pe­dig Shehu korábbi sógorát, a PB-tag és honvédelmi miniszter Kadri Hasbiut és unokaöccsét, Fecor Shehu belügyminisztert más magas rangú vezetőkkel együtt kivégezték. Shehu feleségét, Nesti Nase külügyminisztert és más mi­nisztereket 25 évre ítélték. A véres politikai leszámolás Hodzsa pozícióját és irányvonalának fenntartását szolgálta. Hátterében az állhatott, hogy az or­szág elszigeteltségéből fakadó gazdasági, szociális, nehézségek csökkentése érdekében Shehu körül csoportosulva Jugoszlávia irányába akartak nyitni, esetleg a szovjet reformtervekkel szimpatizáltak, vagy újra szorgalmazták a szovjet-albán gazdasági-külkereskedelmi közeledést. Enver Hodzsa vezetése tehát még a nyolcvanas években is rendkívül kemény volt, megfélemlítéssel és erőszakkal akadályozta meg a társadalmi alternatívák kialakulásának lehetőségét. A Sigurimi ellenőrzése alatt 12 mun­katábor működött, bennük több ezer fogollyal. Az albán hadsereg 40 ezer fős volt, kiegészülve a 13 ezer fős határőr és biztonsági egységekkel. Az ország­nak 100 darab, igaz akkorra már elavultnak tekinthető MÍG vadászgépe volt. 1985. április 11-én azonban elhunyt Enver Hodzsa, az AMP KB első titkárá­vá követőjét, Ramiz Aliát választották, aki 1982 óta az albán törvényhozás elnöke volt. Ramiz Alia ismerte a súlyos problémákat, de a hatalmi-poli­tikai helyzet fenntartása érdekében folytatta Hodzsa politikai irányvonalát. Az 1986-os IX. AMP kongresszus után nagyon óvatos reformokat vezetett be, amelyek azonban kevésnek bizonyultak. A régi rend vezetői között nagy szerepet töltött be Enver Hodzsa felesége, Nezsmije Hodzsa, aki a politikai örökség letéteményese volt, és férje halála után az albán Demokratikus Front elnökévé választották. Szövetségesének tudhatta Simon Ştefani belügymi­nisztert is. A gazdasági és társadalmi elégedetlenség sajátos demográfiai adott­ságokkal párosulva, komoly kihívások elé állította a retrográd kommunis­ta vezetést. Albánia lakosságának átlagéletkora 1989-ben nem érte el a 27 évet. Az ebből fakadó nehézségeket, a marxizmussal szembeni ellenérzése­ket a társdalomban az AMP ideológiai titkára Foto şami intézkedései nem tudták érdemben tompítani. Albániában 1989 májusában tartották az utolsó 296

Next

/
Thumbnails
Contents