Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Botlik József: Drúzsba kötve
Táborszemle Botlik József nemzeti tudata a Tiso-korszakban jelentősen megerősödött, sőt kiteljesedett. A felkeléssel a londoni emigráns kormányt megakadályozták abban, hogy a két világháború közötti Csehszlovákiát állítsa vissza. A moszkvai csehszlovák kommunista vezetőket viszont abban gátolták meg, hogy a háború után egyedül vegyék át a hatalmat. Az újjáalakult Csehszlovákia - a jogfosztottság és a hontalanság évei 1945-1948 A közhiedelemmel ellentétben nem a jogfosztó Benes-dekrétumok kiadásával, hanem már hónapokkal korábban, a szlovák nemzeti felkelés leverését követő időszakban kezdődött a felvidéki magyarság kínszenvedésének sorozata. Miután 1944 decemberében a Felvidék keleti részét elfoglalta a szovjet Vörös Hadsereg, a moszkvai csehszlovák kommunista vezetők felhívására mindenütt megalakították a helyi nemzeti bizottságokat, és a polgári közigazgatást a Szlovák Nemzeti Tanács, az SZNT vette át. Az ország nagy részén azonban még tombolt a háború, Pozsonyban még Jozef Tiso volt hatalmon. Amikor a szovjet haderő 1945. január 19-én bevonult Kassára, az SZNT ide tette át a székhelyét. A tanács február 4-én innen intézett Kiáltványt a „felszabadított” kelet-szlovákiai területek lakosságához, amelyben közölte, hogy az új Csehszlovákia „szláv, népi demokratikus államalakulat lesz”, de még nem mondta ki nyíltan a magyarság jogfosztását. A SZNT nyilatkozatát a Vörös Hadsereg által már elfoglalt felvidéki részeken falragaszokon, illetve a tanács Národná obroda című, akkor, február 4-én, kiadott újságja első számában terjesztették. Két hét múlva, február 16-án Benes bejelentette a londoni csehszlovák vezetőség azon elhatározását, hogy a két kisebbség felszámolásával véglegesen megoldja a német- és a magyarkérdést, mert „az új köztársaság nemzeti állam lesz”. Az SZNT Elnöksége február 27-én kelt 4/1945. számú törvényerejű rendeleté „a németek, magyarok, valamint a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és haladéktalan szétosztásáról” már egyértelműen intézkedett, és az érintettek 50 hektárnál nagyobb földbirtokára vonatkozott. Szlovákia Kommunista Pártja, az SZLKP is élesen magyarellenes álláspontot foglalt el, ez megmutatkozott a február 28- március 1. között Kassán tartott tanácskozásán, ahol durva felszólalások hangzottak 28
