Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)

Zsebők Csaba: A leghűségesebb csatlós

Táborszemle Zsebők Csaba a plovdivi óvároson át a tengerig megannyi helyen meglehetősen kelle­mesen el lehetett tölteni az időt az utazók számára hívogató vendéglők­nek, kávézóknak, bároknak köszönhetően is. Finom helyi ételek, remek népzene, rendkívül szolid árak várták a külföldieket - leginkább a baráti országokból -, köztük a magyarokat, akik jellemzően szép emlékekkel tá­voztak az országból. A maradék bolgár levát elköltve finom italokat vagy akár kézműves termékeket lehetett hazavinni. Ékszerdobozként megőr­zött ódon kisvárosok s általában rendben tartott kolostorok egyaránt azt mutatták, hogy a turizmus fejlesztése mellett a rezsim figyelembe vette a bolgárok erőteljes érzelmi kötődését a nemzeti ébredés és újjászületés korszakához. A városok képe, rendezettsége viszont elmaradt attól, amit az NDK- ban, Lengyelországban, Csehszlovákiában vagy Magyarországon meg lehe­tett tapasztalni. Az 1960-as és az 1970-es években az állampárt egyik fő célként jelölte meg az életszínvonal javítását, ami részben sikerült. Valóban bővült a fo­gyasztási cikkek kínálata, az egészségügy színvonala pedig - az országban korábban megszokottakhoz képest - emelkedett. Egyértelmű növekedést mutatott a közép- és felsőfokú végzettséget szerzők aránya. A szocializmus évtizedeiben a kikényszerített kollektivizálás a mező- gazdaság szerkezetét is átalakította. Az állattenyésztés meghatározóvá vált; a kollektív gazdaságokban a sertés dominált, s a juhállomány is nőtt. Az or­szág a gyümölcs- és zöldségtermesztésben jelentős sikereket könyvelhetett el, ami megfelelt a bolgárkertészet hagyományainak. Bulgária nettó dohány­exportőrnek, valamint a világ vezető rózsaolaj-exportőrének számított. A cu­korrépa, burgonya és napraforgó termelése ugyancsak növekedett. Válságtünetek Bár párton belüli és kívüli jelentős ellenzék nem akadt, kritikus hangot oly­kor lehetett hallani. Leginkább külföldről. A rendszert a külföld előtt vagy éppen külhonból bíráló ellenzékiek kifejezett veszélybe kerültek. 1978-ban merénylő végzett Londonban Georgi Markov emigráns újságíróval, aki rend­szeresen a nyilvánosság előtt illette súlyos kritikával a bolgár kommunista elit életvitelét. Markov pár napig haldoklóit a mérgezett esernyővel elköve­tett merénylet után... Jóllehet teljesen az óta sem tisztázódott az ügy, de több 264

Next

/
Thumbnails
Contents