Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Zsebők Csaba: A leghűségesebb csatlós
Táborszemle Zsebők Csaba az állami ünnepségeken, hiszen a dísztribünön mindig a központi helyen állt, a többi pártállami vezető között. Mindebben hasonlított Kádár Jánoshoz, s abban is, hogy mindketten bő három évtizedig lehettek a hatalmi piramis csúcsán. Kádártól eltérően Zsiv- kov mindvégéig remek kapcsolatot ápolt Ceauşescuval, még akkor is, amikor a román vezetőn totálisan eluralkodott a hatalmi téboly. Érdekes, hogy viszonyukat különösebben az sem árnyékolta be, hogy Románia nem vett részt a Csehszlovákia elleni katonai intervencióban. Ez azt is jelezte, hogy Zsivkov fontosnak tartotta, hogy politikai barátaival ápolja a kapcsolatait, Az 1960-as évek közepétől egyébként a bolgár művészet fokozatosan egyre inkább nemzeti karakterű lett. A zsivkovi pártvezetés ezt a folyamatot többé-ke- vésbé elnézte, aminek két oka lehetett. Egyrészt így kívánta megnyerni az értelmiséget, illetve a művészeket, hogy továbbra se támadják a rendszert - se polgári, se maoista baloldali nézetekkel. Másrészt az 1944-et követő két évtizedben az is kiderült, hogy a hatalom ugyan meg tudja határozni a kulturális intézményi, szervezeti kereteket és az alapvető szabályokat, a kulturális hatásokat azonban kevéssé képes befolyásolni. Az 1970-es évek elejétől egy évtizedig a kulturális életet egyébként nem más, mint a pártvezér lánya, Ljudmila Zsivkova irányította. O apjától s a legtöbb bolgár párt- és állami vezetőtől eltérően kifejezetten művelt ember volt. Az 1981-ben elhunyt Zsivkova igazi értelmiségiekkel, művészekkel vette körül magát, és viszonylag nagy szabadságot engedélyezett a kulturális élet képviselőinek. A bolgár kultúra különleges értékeinek bemutatására kifejezetten ügyelt. Mindezek miatt a pártelit egy része nem rokonszenvezett vele. bizonyos nézetkülönbségeik ellenére is. Saját gyártmány 262
