Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Zsebők Csaba: A leghűségesebb csatlós
A leghűségesebb csatlós Bulgária Zsebők Csaba A leghűségesebb csatlós Bevezetés Leszögezhető, hogy a közép- és délkelet-európai országok közül összességében Bulgária számított a Szovjetunió leghűségesebb csatlósának a „létező szocializmus” évtizedeiben. Ennek számos okát bemutatjuk e fejezetben. A vizsgált négy és fél évtized különböző szakaszokra bontandó, hiszen még a Moszkvához alapvetően szinte teljesen hű bolgár kommunisták működése is mutatott sajátosságokat és cikcakkokat, ami részben „a nemzetközi helyzetnek”, részben a belső frakcióharcoknak volt az eredménye. Bulgária egyébként a leginkább csalóka szocialista államok közé tartozott, hiszen az egyébként mindvégig ortodox kommunista vezetésű országba látogató turisták viszonylag vidám élettel találkozhattak a turisztikai szempontból kiemelt helyeken. Mindazonáltal a politikai ellenfeleknek a szófiai vezetés egyik korszakban sem kegyelmezett, miközben az életszínvonal is elmaradt a többi szocialista országban tapasztalhatótól. Természetesen azonban a „bolgár szocializmus” is más arcát mutatta a nyolcvanas évek derekán, mint három és fél évtizeddel korábban... Előzmények A bolgárság - a magyarsághoz hasonlóan - nemzeti tragédiaként élte meg az első világháborút lezáró békerendszert. Bolgár nemzetstratégiai szempontból annak is bizonyult. A „Nagy Háború” lezárása után az antanthatalmak - a többi veszteshez hasonlóan - Bulgáriát sem hallgatták meg a békediktátum megszövegezésekor. 1919. november 19-én, a Párizs melletti Neuilly-ben írták alá a háborút lezáró szerződést, amely komoly veszteségként érte az országot. Bulgáriának vissza kellett adnia Vardar-Makedóniát, Kelet-Szerbiát és Dél-Dobrudzsát, 245