Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Beke Mihály András Mikor lesz vajon szobra Ceausescunak?
— T áborszemle Beke Mihály András lett. A nemzeti történelem jelképei visszatértek a politikai diskurzusba. Románia megkezdte különutas, Moszkvától demonstratívan független politikáját. 1964 áprilisában a román pártvezetés kiadta a maga „függetlenségi nyilatkozatát”, miszerint saját kezébe veszi a döntést saját ügyeikről. Bel- és külföldön egyaránt az egység jegyében megkezdődött a nagyromán politikai kurzus. Ironikus jellemzője ennek a kurzusnak, hogy a nagyromán egység bűvöletében már a román földrajzi régiókról sem lehetett külön beszélni: ha Moldvában havazott, akkor a hírekben Románia észak-keleti régiójának havas időjárásáról beszéltek, a bánsági románokról szóló könyv csak „az ország dél-nyugati részén élő románok” címmel jelenhetett meg (Boia). Az erdélyi magyarságnak nem sok kétsége volt a tekintetben, hogy ebben a nagyromán egységben neki igazából milyen szerepet szántak... Ceauşescu A kommunista Románia igazi arca Nicolae Ceauşescu volt. A Gheorghe Gheorghiu-Dej 1965. március 19-ei halálát követően főtitkárrá, majd 1967. december 9-én elnökké választott pártvezér a legnagyobb hatalmú, legnagyobb befolyású és nemzetközileg legismertebb román pártvezető volt. Hihetetlennek tűnhet ugyan, de Ceauşescu nagyon népszerű pártvezetőként kezdte. Bár a román alföldön, a Bărăganon élő román parasztoknak már volt róla kellemetlen emlékük: hajdan hadügyminiszter-helyettesként körülvette a hadsereggel és ágyúval lövette szét a kollektívbe való belépést megtagadó román parasztok fal vait. A magyaroknak sem volt sok okuk a bizalomra: Ceauşescu kezdeményezte a Magyar Autonóm Tartomány hátrányos átszervezését, és tagja volt a kolozsvári magyar egyetemet megszüntető bizottságnak. Mindezek ellenére mind a magyarok, mind a románok nagy reményekkel fogadták a színrelépését. A már Dej halála előtt megindul politikai enyhülés folytatását várták tőle. Ceauşescu igyekezett megfelelni az elvárásoknak, kezdettől erőteljes nagyromán ideológiával és frazeológiával lépett fel. Neki már nem kellett olyan mértékben bajlódnia a belső pártharcokkal, mint mentorának, Dej- nek, aki elvégezte a tisztogatások javát. Már megválasztása nyarán, 1965 júliusában a IX. pártkongresszuson meghirdette az új hivatalos ideológiát, amelynek kulcsfogalmai a „szuverén nemzet” és a „független állam” voltak. 232
