Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Domonkos László: A stréber fantomállam
A stréber fantomállam NDK választásokat: karikaturisztikusan csakis az ún. egységfrontra lehet szavazni, amely így 99,3 százalékos győzelmet arat. A következő évben már indul az első ötéves terv, kiemelt feladat az elpusztult nehézipar termelésének megindítása és dinamizálása, 1952-ben az államosítások során ún. népi tulajdonba kerül valamennyi ipari üzem júniusban pedig megkezdődik a mezőgazdaság kollektivizálása. Itt és ekkor még, a nagy sztálini egységesítés jegyében, alig- alig van bármi különbség az egyaránt szovjet iga alatt nyögő Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária vagy Kelet-Németország között. (Más kérdés, hogy-kezdeti óvatosságból - az NDK alkotmánya tartalmazza „a vállalkozás szabadságát”, sőt a sztrájkjogot (!) is. Igaz, hogy erre a kutya sem figyel.) Sztálin halála azután, szinte egy csapásra, mindent megváltoztat: az NDK-ban (is) enyhülést, politikai nyitást, a nyomor és a terror csökkenését remélik. Ám 1953 júniusában a vezetés, megdöbbentő rövidlátással és rosszindulattal, a II. pártkongresszus határozatai nyomán bejelentette „az osztályharc alapjainak kiépítését”, ami a nehézipar aránytalan fejlesztését, a mezőgazdaság kollektivizálását, a hadsereg erőn felüli felfegyverzését, az államvédelem, „tökéletesítését” jelentette, természetesen a lakosság költségére. A többletkiadások fedezésére megemelték a dolgozók munkanormáit, a fizetések átlagosan 25-30 százalékkal csökkentek - még a háború utáni újjáépítésben „csúcsra járatott” építőiparban is több mint tíz százalékkal -, és az árak is emelkedtek. A szovjet gazdák, jó szimattal érezve a veszélyt, 1953. június 2-án kemény bírálatban részesítették a Moszkvába rendelt Ulbrichtot és Grotewohlt, következmény: a párt Politikai Irodája június 9-én új irányvonalat fogad el. Növelik a fogyasztási cikkek kínálatát, segítik a bezárt kiskereskedések újranyitását. Az elhagyott mezőgazdasági egységeket és birtokokat visszajuttatják nyugatra menekült tulajdonosaiknak, amennyiben azok visszatérnek. Eltörölik az élelmiszerjegyek korlátozását, és visszavonnak egyes áremeléseket. Ezek az intézkedések azonban részint megkésnek, részint félreértik őket-a tömegek a kedvezéseket alkalomnak tekintik, és igyekeznek kihasználni újabb engedmények elérésére. így az eredeti terv, mely a nép megnyugtatására és a feszültségek enyhítésére irányult, kudarcot vallott, és éppen az ellenkezőjét érte el. Június 16-án és 17-én NDK-szer- te több mint 270 helyen törnek ki kisebb-nagyobb zavargások, Kelet-Berlin mellett többek között Jénában (itt húszezer ember vonul az utcákra), Lipcsében, Halléban és Magdeburgban is. Noha a megmozdulások alapjában véve éhséglázadásoknak tekinthetők, hiszen a gazdasági helyzet okozta elégedetlenség volt a meghatározó motivációs tényező (többek között a normaemelés 179
