Marschal Adrienn: Az MDF és a rendszerváltás tematikus kronológiája. A szellemi előzményektől 1990-ig - RETÖRKI könyvek 24. (Lakitelek, 2017)

IV. Az MDF megalakulása - Az MDF megszervezése

IV. Az MDF megalakulása

1989. február 24.

Az MDF megköti a bérleti szerződést a Budapest, Ó utca 8-10. szám alatti ingatlanok bérléséről, ami 2 különálló 230m2 alapterületű faházat jelent. (A Bem térre csak 1990. február 9-10-én költözik át a pártközpont.)

1989. március 11.

Budapesten az MKKE aulájában megkezdődik az MDF I. Országos Gyűlése. Az MDF tagság létszáma ekkor 13.200 fő, emellett 159 városi és 208 községi szervezettel rendelkeznek.

1989. március 12.

Befejeződik az MDF I. Országos Gyűlése. A küldöttek elfogadják a szervezet alapszabályát és programját. Létrehozzák az Országos Etikai és Fegyelmi Bizottságot, valamint egy másik bizottságot a párttá szerveződés előkészítésére. Az MDF elnökéül Bíró Zoltánt választják meg, az elnökség 15 főből áll, tagjai: Bíró Zoltán, Bogárdi Zoltán, Csengey Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István, Fekete Gyula, Furmann Imre, Für Lajos, Keresztes Sándor, Kozma Huba, Kulin Ferenc, Lezsák Sándor, Sólyom László, Szabad György és Szabó Tamás.

1989. április 14.

A Független Képviselők Csoportjának az Országházban megtartott ülésén Bíró Zoltán, az MDF ügyvezető elnöke elmondja, hogy a Magyar Demokrata Fórum egyelőre nem kíván párttá szerveződni.

1989. április 25.

A Fővárosi Bíróság 100-as sorszám alatt bejegyzi az MDF-et a társadalmi szervezetek nyilvántartásába.

1989. május 9.

Az MDF Falutagozata nyilvánosságra hozza programját.

1989. június 24.

Az MDF elnöksége és választmánya együttes ülést tart, ahol úgy döntenek, hogy politikai párttá alakulnak. Az alapítók egyike, Bakos István e döntés után kilép az MDF-ből.

61