Szalai Attila: A múltból jelen, a jelenből jövő. Széljegyzetek a magyar nemzeti demokrata ellenzék lengyel kapcsolataihoz a XX. század utolsó harmadában - RETÖRKI könyvek 23. (Lakitelek, 2017)
Hittel a szabadság ösvényén
A múltból jelen, a jelenből jövő csy-Zsilinszky nagyon következetesen járta egyéni útját. Ebben kissé hasonlított Mindszentyhez. Mint ismeretes, náciellenes politikája miatt az ország 1944. március 19-i megszállása után a Gestapo azonnal keresni kezdte őt.” Bajcsy Lajos pedig neves rokonához és a hercegprímáshoz hasonlóan ugyancsak a maga útját járta. Csatlakozott a kommunisták szemében vörös posztónak számító Regnum Marianum közösséghez, ahol Buxus atya becenéven szerepelt. A Regnum kiterjedt kapcsolatrendszert épített ki a lengyel, a szlovák, az erdélyi és a kárpátaljai hívők mozgalmaival, s ezeket összekötötte osztrák, német, olasz, svájci, belga, holland és francia szálakkal. A közösség felvette a kapcsolatot a Pax Romanával és a Taizéi Közösséggel is.103 A Regnum papjai a látókört tágítandó, külföldi táborokat is szerveztek, köztük néhányat a Felvidékre, illetve Lengyelországba. Nagyszabású mozgótábor volt például 1975-ben a lengyel Beszkidek hegyvidékén, amelynek Bajcsy Lajos volt az egyik vezetője. A társaság együtt kirándult Krakkóból Czşstochowâba, Wyszynski bíboros szabadtéri miséjére. A lengyelországi túrák egyik „mellékszála” az a törekvés volt, hogy a Magyarországon hátrányos megkülönböztetésben részesülő regnumi szeminaristákat Lengyelországban szenteljék fel. (Erre azonban végül is nem került sor.) A kommunista diktatúra idején, lengyel földön az egyik legnépszerűbb zarándoklat a Krakkóból, illetve Varsóból Czystochowába tartó gyalogos zarándoklat volt. Ezeken általában magyarok százai vettek részt, jobbára Bajcsy Lajos atya szervezésében. 1980-1988 között csak Varsóba hét ízben szervezett zarándokutat, de sokat járt híveivel Galíciában, s felvándoroltak nem egyszer egészen a tengerpartig. Az 1985-ös zarándoklat különös jelentőségű volt, hiszen Popieluszko atya halála miatt a világ figyelme még inkább Lengyelország felé fordult. A lengyelországi zarándokutakon és a táborokban számos olyan magyar is megfordult, mint az imént említett Molnár Imre és társai. A vallási közösségek ellenállásának történetét a kommunista hatalommal szemben könyvtárnyi anyag dolgozza fel, ennek ismertetésére dolgozatunk keretei nem nyújtanak lehetőséget. Lengyel-magyar vonatkozásban azonban röviden érdemes megkísérelnünk néhány érintőleges összehasonlítást. Az egyik, s talán a legfontosabb, így meghatározó különbség a magyar 103 In: Dobszay János: Mozaikok a Regnum életéből a hetvenes évektől napjainkig, Corvinus, 1996, Budapest 88
