Szalai Attila: A múltból jelen, a jelenből jövő. Széljegyzetek a magyar nemzeti demokrata ellenzék lengyel kapcsolataihoz a XX. század utolsó harmadában - RETÖRKI könyvek 23. (Lakitelek, 2017)
Baráti hálózatok
A múltból jelen, a jelenből jövő tartani. E helyzetnél fogva a Bem Egyesület - noha hivatalosan csak a magyarországi lengyelek kulturális társadalmi szervezete volt - de a gyakorlatban vállalta egy ilyen kettős intézmény szerepét is. (És nemcsak a fővárosban: filiái alakultak Szegeden, Székesfehérvárott, Tata-Tatabányán, Debrecenben, Győrött és Dunaújvárosban.) A kettős küldetés vállalása az egyesület alapszabályában is megjelent. Az első alapszabály szerint tagja lehet „minden, lengyel származású, anyanyelvének a lengyelt valló magyar állampolgár, valamint minden lengyel állampolgár, aki munkavégzésből eredően tartósan Magyarországon lakik”. Ezt a passzust 1972-ben, majd 1985-ben, a lehetőségeket bővítve akként módosították, hogy egyesületi tag lehet „minden 18 éven felüli magyar, illetve Magyarországon lakó, konzuli útlevéllel rendelkező lengyel állampolgár, aki vállalja az Egyesület alapszabályában meghatározottakat”. Az egyesület 1960-1987 között havi rendszerességgel bulletint adott ki, 1987-től pedig Lengyel Hang (Glos Polonii) címmel kulturális folyóiratot is megjelentethetett. A lengyel történelem és irodalom, a lengyel kultúra, egyáltalán a Lengyelország iránt érdeklődők, lengyel szakos egyetemi hallgatók vagy végzettek mind szorosabban kötődtek hozzá. Ugyancsak szoros kapcsolat alakult ki a Bem Egyesület és az 1974-84 között az MTA Irodalomtudományi Intézetében működő Polonisztikai Munkaközösség között, melynek elnöke Kovács Endre, titkára Kiss Gy. Csaba, tagjai pedig többek között Petneki Áron és Kapronczay Károly voltak. Az egyesület Nádor utca 34. alatti székháza a Lengyelországhoz valamilyen módon kötődők hasonló gyülekező helyévé vált, mint a Váci utcai Lengyel Olvasóterem, illetve 1964-től majd a Nagymező utcában ismét megnyíló Lengyel Tájékoztatási és Kulturális Központ (a korábbi és későbbi Lengyel Intézet), ahol a legfontosabb lengyel és magyar történelmi emléknapokat mindig megünnepelték, s amelyen folyamatosan rajta tartotta a szemét a kulturális egyesületeket felügyelő kultuszminisztérium, de a pártállam politikai rendőrsége is. A Bem Egyesület egyik legnagyobb, közös történelmünknek tartós emléket állító, az Isaszegi Falumúzeum és Múzeumbarátok Körével együtt in1976. november 26. - a Wysocki-emlékmű avatása a Nemzeti Múzeum kertjében 78
