Szalai Attila: A múltból jelen, a jelenből jövő. Széljegyzetek a magyar nemzeti demokrata ellenzék lengyel kapcsolataihoz a XX. század utolsó harmadában - RETÖRKI könyvek 23. (Lakitelek, 2017)
Az Új Symposion lengyel száma
A múltból jelen, a jelenből jövő együtt valami olyasmit sugall, hogy a lengyelek a társadalmi integráció hihetetlenül magas fokára jutottak, megpróbáltatásaik miatt és tiszteletre méltó helytállásuknak köszönhetően különleges, szinte már kegyelmi állapotba kerültek, távol állnak a mi hétköznapiságunktól, akár csodát is tehetnek, vagy csoda történhet velük. Ezen a csodán persze mindenki mást értett.”69 70 Vékás János Időrendben című, a margón közölt terjedelmes, 1660-tól 1982-ig tartó kronológiájáról pedig Pálfalvi így vélekedik: „Nos, a kronológia összeállítója nem hallgatja el, hogy Károly Gusztáv svéd király 1660-ban elfoglalta Varsót és Krakkót10, mint ahogy Lengyelország három felosztását sem, de 1939 szeptemberével kapcsolatban már vannak hiányérzeteim. Csak a német támadásnak van nyoma, a szeptember 17-i szovjet invázióról nem történik említés, mint ahogy Kátyúról sem. Ez azért fontos mozzanat, mert máshol nyomát sem láttam az öncenzúrának, de ezt az egy »csekélységet«, úgy látszik, ott sem lehetett szóvá tenni.” Nem a lengyel szám miatt történt, hogy a lapot felügyelő Vajdasági Ifjúsági Szövetség tartományi választmányának elnöksége 1983. május 9-i ülésén leváltotta az Új Symposion szerkesztőségét, de a rosszpontok sorában minden bizonnyal ez is szerepelt, s nyilván az is, hogy az 1982. novemberi számban közölték Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét. „Külföldi szerzők munkáinak közlésekor a jövőben szükség lesz fokozottabb körültekintésre és tapintatosságra” - állapította meg az indoklás. Mindazonáltal a közvetlen ürügyet Tolnai Ottó verse szolgáltatta, az Orfeusz új lantja.71 amelyben Gojko Dogo belgrádi szerb költő jelképvilágában a titói személyi kultusz elleni tiltakozásra reagált, saját korábbi helyzete fölidézésével. A leváltott szerkesztőség több fórumon tiltakozott az ideológiai bírálatok és az adminisztratív döntés ellen; tájékoztatta a szerb, horvát és magyar nyelvű lapokat is. A Magyar írók Szövetségének 47 tagja 1983 végén tiltakozó levelet fogalmazott meg, s kérte, hogy azt az elnökség tegye közzé, de erre nem került sor.72 69 Pálfalvi Lajos: A nyolcvankettes lengyel szám, Ex Symposion, 1999/28-29 70 Téves közlés: Károly Gusztáv 1660-ban Oliwában békekötésre kényszerült a lengyelekkel, Varsót már 1657-ben fel kellett adnia (a szerző megjegyzése). 71 Új Symposion, 1982/11 72 Részletesen olvasható: Az Új Symposion szerkesztőségének leváltása - magyar tiltakozás, Beszélő (szamizdat), Évfolyam 1, szám 8., 1983. október., Közzétéve a Beszélő oldalon: http ://beszelo ,c3 .hu
