Szalai Attila: A múltból jelen, a jelenből jövő. Széljegyzetek a magyar nemzeti demokrata ellenzék lengyel kapcsolataihoz a XX. század utolsó harmadában - RETÖRKI könyvek 23. (Lakitelek, 2017)
Kerényi Grácia, a szellem kettős nagykövete
Kerényi Grácia, a szellem kettős nagykövete nem félnének annyira, mintha az értelmiségi mozgalmak, csoportok nagyobb teret, szabadabb levegőt bírnának. Nem véletlen, hogy a nyugat-európai diákmozgalmak hatása is itt a legjelentősebb, 1968-ban az egyetemi diákság megmozdulása is. /.../ Grácia számára az ötéves varsói lét (hosszabb-rövidebb pesti hazautazásokkal) öröm és menekülés. Nem érezte jól magát itthon, műfordítói, írói léte és egzisztenciája számos alkalommal veszélybe került. /.../ Grácia számára Lengyelország - mint a történelem során annyi magyarnak, Balassitól a XX. századig - menedék és „talált haza”. /.../ Grácia lengyelországi baráti köre az ottani ellenzéki mozgalom íróinak sorából került ki: Jacek Bochenski, Wiktor Woroszylski, Artur Miqdzyrzecki, Miron Biatoszewski, vagy az élő klasszikusnak számító Maria Dqbrowska tartozik ide.” Sokat fordított és sokat írt, s annak ellenére, hogy a hatóságok gyanakodva figyelték, s a kiadók javarészt távolságtartással kezelték, műfordításai mind megjelentek, még akkoriban is, amikor már leplezetlen ellenzéki tevékenységet folytatott. Volt olyan műve, jelesül a Topográfia, amelyet csak magánkiadásban tudott megjelentetni. Számos lengyel költő versét fordította magyarra és magyar költő versét lengyelre, ezek antológiákban jelentek meg. Sokat tett a magyar irodalom lengyelországi népszerűsítéséért. Az ő aktivitásának köszönhető, hogy Weöres, Kassák, Illyés költészetéből válogatások jelentek meg lengyelül, s az utóbbi kötetében ott volt az Egy mondat a zsarnokságról is. Korszakos tettnek minősül, hogy sikerült elérnie egy átfogó magyar költészeti antológia kiadását, ami a varsói PIW gondozásában jelent meg 1975-ben. A kötetet Csapiáros Istvánnal és Andrzej Sieroszewskivel közösen válogatta és szerkesztette. Komoly szerepe volt abban, hogy kitűnő lengyel költőket sikerült meggyőzni a munkában való részvételre. Jó érzéke volt ahhoz, hogy megtalálja, ki kinek lehet a „partnere”. így nyerte meg Miron Bialoszewskit Weöres Sándor, Tadeusz Nowakot Nagy László, Artur Migdzyrzeckit pedig Illyés Gyula verseinek áttöltésére. Bohdan Zadura hálával idézte föl a későbbiekben, hogy milyen fontos lett számára az akkori fölkérés - így tette meg első lépéseit magyar versek fordítójaként. Megjegyzendő az is, hogy míg Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című verse 1945-öt követően Magyarországon nem jelenhetett meg, a lengyel antológiában Kerényi Grácia közzé tette az elfelejtésre ítélt poémát.40 40 Kovács István: Kerényi Grácia a lengyel és a magyar kultúra fényözönében, In: Őrszavak, magyarságismereti online folyóirat szórványban élőknek, 2015/Tél - http://magyar utca.org/nyeomszsz/orszavak/pdf/KovacsI_KerenyiGracia.pdf 47
